Súlyos veszélyeket is rejthet a mesterséges intelligencia: tényleg ez az egyetlen út?

A kutatás szerint mindössze két év alatt 13 százalékról 38 százalékra ugrott azok aránya, akik hetente legalább egyszer igénybe veszik a mesterséges intelligencia (MI) segítségét. A felhasználásban a Z generációs egyetemisták járnak az élen, különösen Indiában és Brazíliában. Ők elsősorban munkához, tervezéshez vagy információkereséshez használják az eszközöket. A hatékonyság növekedése azonban árnyoldalakkal is jár: a csalások áldozatainak több mint fele számolt be arról, hogy MI-t használtak a megtévesztésükhöz.

Különösen aggasztó tendencia, hogy egyre nehezebb megkülönböztetni a valóságot a generált tartalmaktól. A válaszadóknak mindössze 44 százaléka tudta azonosítani az MI által készített képeket. A deepfake videók felismerésében pedig jelentős visszaesés tapasztalható.

Míg egy évvel korábban a megkérdezettek közel fele, 2025-ben már csak a negyede bízott a saját ítélőképességében ezen a téren. A leggyakoribb fenyegetések közé továbbra is a gyűlöletbeszéd, az adathalászat és az online zaklatás tartozik. A felhasználók döntő többsége (91%) ugyanakkor tart az MI-hez köthető manipulációktól, különösen a szexuális visszaélésektől és a személyes adatok ellopásától.

A fiatalok azonban nem csupán passzív elszenvedői az online tér veszélyeinek. A felmérés szerint kifejezetten tudatosan reagálnak a kihívásokra: háromnegyedük aktívan védekezik, például letiltja a zaklatókat, törli magát az adott platformról vagy jelenti a visszaéléseket.

Érdekesség, hogy baj esetén a tinédzserek többsége (54%) nem a barátaihoz, hanem a szüleihez fordul segítségért. Kortársaiknak pedig azt tanácsolják, hogy azonnal tegyenek feljelentést, ha zsarolás – például deepfake technológiával hamisított intím felvételek – áldozatává válnak.

A felhasználók korcsoporttól függetlenül határozott elvárásokat fogalmaztak meg a technológiai vállalatokkal szemben is. A többség (81%) az illegális és káros tartalmak azonnali eltávolítását követeli. Sokan támogatnák a szexuális jellegű képek automatikus kitakarását, valamint a zárt profilok alapértelmezetté tételét. A válaszadók kétharmada ugyanakkor úgy érzi, a szolgáltatók jelenleg nem lépnek fel elég erélyesen a problémákkal szemben.

Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus szerint az őszinte kommunikáció a kulcs. Mivel a mesterséges intelligencia sokszor a "tökéletes, megértő barát" illúzióját nyújthatja, már kiskamasz korban (6-12 éves kor között) érdemes elkezdeni a beszélgetést az online tér kockázatairól. A szakértő kiemeli: bár az MI remek eszköz a tanulás színesítésére, a szülőknek arra kell ösztönözniük gyermekeiket, hogy ne a házi feladat megíratására használják. Fontos, hogy forráskritikával kezeljék a kapott információkat, és mindig ellenőrizzék azok valóságtartalmát több forrásból is.

Magyarország egyébként a világ élvonalába tartozik az alkalmazás terén. A felnőtt lakosság közel 30 százaléka használ mesterséges intelligenciát, amivel hazánk a globális ranglista első húsz helyezettje között szerepel. A jelentés végkövetkeztetése szerint a technológiai hozzáférés biztosítása mellett a tudatos és bizalomra épülő felhasználói kultúra kialakítása a legfontosabb feladat a jövőben.