Mi az az ADHD? Milyen betegségről van szó, hogyan történik az ADHD kezelése?

Cikkünkben minden fontos tudnivalót elárulunk az ADHD nevű betegség kapcsán: mi az a ADHD, milyen ADHD teszt segítségével mutatható ki a betegség, mik az ADHD tünetei és hogyan történik az ADHD kezelése? Hogyan viselkedjünk egy ADHD-val küzdő személy jelentétében, hogyan lehetünk tekintettel a problémáira? Mi a teendő az ADHD-s gyermekek esetében, van okunk az aggodalomra, ha az egyik családtagunknál diagnosztizálnak ADHD-t?

Mi az az ADHD?

Egyre gyakrabban merül fel a szóbeszédben, hogy milyen betegség az ADHD, avagy mi az ADHD betegség a neurológiában? Nos, az ADHD jelentése kapcsán érdemes tudni, hogy az ADHD egy mozaikszó (attention deficit hyperactivity disorder), a jelentése „figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar”, ami egy veleszületett- vagy fejlődési rendellenesség. Az ADHD általában már gyermekkorban diagnosztizálható, de ugyanúgy érinti a felnőtt lakosság egy bizonyos részét is.

Az ADHD alapvetően betegségnek, súlyosabb esetekben fogyatékosságnak tekinthető figyelemzavar, ami esetenként szélsőséges mértéket öltő hiperaktivitással párosul, gyakran nevezik úgy is, hogy „szétszórtság nyüzsgéssel vagy nélküle”. Nyüzsgő figyelemzavar, szétszórtság bárkivel előfordulhat az aktuális lelki állapotától függően, betegségről viszont csak akkor beszélünk, ha ez egy állandósult állapot, ami kihat a beteg társas kapcsolataira, tanulmányaira, munkájára is, alkalmanként mindez más mentális betegségekkel is párosulhat.

Az ADHD előfordulási statisztikái

Az ADHD gyakorisága Európában a 6-18 év közötti korosztályban 20:1-hez, Magyarországon a becslések szerint körülbelül. 70.000 fiatalkorút érint a betegség, sokaknál pedig még felnőttkorban is megmaradnak a rendellenes viselkedési minták. Az ADHD sokak emlékezetében „fiús betegségként” maradt meg – a sztereotípia sajnos nem alaptalan, ugyanis az ADHD fiúknál háromszor gyakoribb, mint lányok esetében – ettől függetlenül ugyanígy feltételezhető az ADHD a problémás kislányok esetében is.

Mik lehetnek az ADHD okai?

Az ADHD kialakulásának okai pontosan nem ismertek, a tudósok jelenlegi álláspontja szerint a betegség létrejöttébe nagyban beleszól a genetika (örökletesség), de bizonyos környezeti tényezők is előidézhetik – például az anya alkoholfogyasztása, dohányzása a terhesség során, koraszülöttség, agyi sérülés a születés során. Az ADHD tünetei általában óvodáskor végén, vagy az iskolában, már az alsó tagozat megkezdésekor jelentkeznek, ekkor ütközik ki a közösségben, hogy a korábban „túlzottan játékos” gyerekek nem tudnak feladataikra odafigyelni.

Mik az ADHD tünetei?

Az ADHD tünetei esetében mindenképpen érdemes megkülönböztetni a gyermekkori ADHD tüneteket a felnőttkori ADHD-tól, hiszen alapvetően a fiatalabb korosztályra, gyermekekre jellemző a betegség, felnőttkorban teljesen máshogy éli meg a beteg az ADHD hátrányait.

Az ADHD gyermekkorban a következő tünetekről azonosítható:

• Hiperaktivitás: Az egyik leggyakoribb ADHD tünet gyerekeknél a folytonos nyüzsgés, ami szinte azonnal megkülönbözteti a problémás gyermeket a többiektől. A hiperaktív gyerekek túlcsorduló energiáikkal nehezen ülnek meg a helyükön, fészkelődnek, gyakran veszélybe sodorják magukat – azonban mindez nem feltétlenül jelenti azt, hogy figyelemzavarosok is.
• Szétszórtság, figyelemzavar, feledékenység: Az ADHD valódi természete a figyelemzavarban rejlik, ez az ADHD legjelentősebb tünete. A gyermek nem hallgatja végig tanárai, szülei mondanivalóját, és mivel nem figyel, nem emlékszik a hallottakra, nem végzi el a feladatait, félbehagyja azokat, nem tud rendet tartani a dolgai között.
• Figyeleméhség, ellenálló magatartás: Az ADHD-s gyermek figyeleméhsége kielégíthetetlen, szüleitől, tanáraitól folyamatosan – habár nem feltétlenül tudatosan – azt követeli, hogy vele foglalkozzanak, ehhez akár szélsőséges eszközöket is bevet (pl. hisztiroham, kiabálás). Mindez gyakran folyamatos ellenkezéssel párosul, a figyelem érdekében „csak azért sem” tesz eleget mások kérésének, direkt bosszant másokat, „zsarnokoskodik”, mindeközben képtelen tanulni hibáiból és a büntetéseiből.
• Tanulási és koordinációs nehézségek: Az ADHD nem áll összefüggésben az intelligenciával, ugyanúgy előfordulhat jóképességű és gyengeképességű gyermekeknél egyaránt, azonban az ADHD kísérőbetegsége lehet diszlexia és/vagy diszkalkulia is, ami szintén azt a téves sztereotípiát erősíti, hogy az ADHD-s gyerekek buták. Az ADHD koordinációs nehézségeket is okozhat: olvashatatlan kézírás, alacsony sportteljesítmény – azonban ennek hiányában a hiperaktív gyerekek általában jók a sportokban.
• Éretlenség, impulzivitás: a figyelemzavaros gyermekek rendszerint gyengébb figyelési képességekkel rendelkeznek kortársaiknál, és mivel gyakran nem kapják meg azt az egyéni figyelemmennyiséget, amennyit igényelnének (ez sokszor sajnos nem kivitelezhető, például egy húsz fős osztályban), a gyerek/tinédzser viselkedése, érzelmi intelligenciája alulteljesít az elvártakkal szemben. Az éretlenség impulzivitásban is megnyilvánulhat („löketelésnek” is nevezik), amikor a gyermek képtelen a türelmes várakozásra, mindent „most azonnal” akar.

Az ADHD felnőttkorban egészen máshogy fest, mint gyermekként. Fontos tudni, hogy az ADHD egy „kinőhető” betegség, ám, ez sajnos nem mindenkire igaz. Az ADHD-s beteg az esetek zömében nem tudja, hogy tényleg beteg, csak azt érzi, hogy képtelen helyesen végezni a feladatait, nem tud beilleszkedni munkatársai közé, nem tud érett kapcsolatokat létesíteni.

Az ADHD tünetei felnőttkorban a következő halmazokba csoportosíthatók (egyébként alapvetően ugyanazok, mint a gyerekeknél, csak más kontextusba helyezve):

• A szervezőképesség hiánya: Az ADHD betegségben szenvedő felnőtt nem tudja megszervezni feladatait, hétköznapjait nem jellemzik stabil rutinszokások (pl. állandóan elalszik, elkésik, rumlis), mindez munkájára is igaz. Tanulmányai, munkafolyamatai gyakran félbemaradnak, könnyebben elveszítik állásukat és keverednek munkahelyi konfliktusba el nem végzett vagy hibásan végzett feladataik miatt.
• Figyelemhiány, gyenge memória: Ahogy a gyerekek esetében, úgy a felnőtteknél is a figyelemhiány áll az ADHD központjában – elsiklanak a részletek felett, mert „jól van az úgy is”, megbízhatatlannak bizonyulnak a feladatok tekintetében, feledékenységükből adódóan kollégáik nehezen kérik meg őket komolyabb munkákra.
• Nyugtalanság: ahogy a hiperaktív gyerek, úgy a felnőtt sem képes nyugton maradni – folyamatosan izeg-mozog, állandóan beszélgetne, nem tud egyhelyben megülni, kényszeresen rendezgeti a környezetében lévő tárgyakat, türelmetlenkedik, kapkod, apróságokkal zaklatja társait.
• Kudarcélmények, depresszió: az ADHD tünetei közé tartozik, hogy a beteg folyamatosan azt érzi, nem sikerül eleget tennie környezete elvárásainak. Hiába érzi a „hajtóerőt”, a rengeteg energiát, mivel képtelen hosszabb ideig összpontosítani, vállalkozásai kudarcba fulladnak, mindez alacsony önbecsüléshez, szorongáshoz, depresszióhoz vagy deviáns viselkedéshez vezethet.

ADHD és munkahelyi diszkrimináció

Az ADHD gyakran komoly beilleszkedési problémákkal jár, azonban a munkahelyi negatív diszkriminációt szigorúan tiltja a törvény mind az ADHD, mind más szociális vagy testi fogyatékosságok esetében – erről a 2013. évi LXII. törvény rendelkezik. A törvény értelmében tilos a munkahelyi megbélyegzés, a betegségben szenvedő személyek munkahelyhez, munkához, szociális segélyekhez és kedvezményekhez való hozzájutásának akadályozása.

Hogy mennyire nehéz alkalmazkodni munkahelyünkön egy ADHD betegségben szenvedő személyhez, az a munka jellegétől és a rendellenesség súlyosságától függ: milyen szinten érinti a beteget a szétszórtság, rá lehet-e bízni komoly precizitást igénylő feladatokat, milyen mértékben szükséges felügyelni, ellenőrizni az általa elvégzett feladatokat. Bizonyos környezetekben – pl. fegyelmezett viselkedést és összpontosítást igénylő irodai munkák esetében komoly akadályai lehetnek az ADHD-s betegekkel való együttműködésnek, ami fokozhatja a munkahelyi stresszt és más alkalmazottak rossz közérzetét is.

ADHD gyerekeknél – hogyan kezeljük őket?

Ismerve az ADHD gyakoriságát, nem meglepő – sőt, sokan saját tapasztalatunkból is tudhatjuk -, hogy majd’ minden általános- vagy középiskolai osztályra jut 1-2 ADHD-s gyermek, akik beilleszkedési zavaruk miatt zavarják az oktatást, nehezen- vagy nem működnek együtt társaikkal a játékok, vagy csoportfeladatok során, elhagyják asztalukat, nem engedelmeskednek tanáraiknak stb.

Az ADHD problémája nem csak az oktatókat állítja nehéz feladat elé – hogyan fegyelmezzenek egy figyelem- és viselkedészavaros gyermeket úgy, hogy mindez a tanóra minőségét ne befolyásolja és hogy közben ne diszkriminálják a problémás gyermeket a betegsége miatt? – hanem az ADHD beteg osztálytársait is. Sajnos az ADHD ténye nem mindig kerül megállapításra, gyakran az oktató, sőt, a gyermek szülei sem tudják, hogy a rossz magaviselet hátterében betegség áll, így sem az ADHD kivizsgálása, sem az ADHD kezelése nem történik meg.

ADHD teszt – honnan tudjuk, hogy ADHD-nk van?

Az ADHD diagnosztikájával kapcsolatban rengeteg kritikát fogalmaznak meg a kutatók és a laikusok is: egyesek szerint túl gyakran húzzák rá az ADHD „sablont” más, különféle mentális rendellenességekre, sokszor nem biztos, hogy tényleg ADHD áll a problémás viselkedés hátterében, sőt, van, aki a hiperaktivitást egyáltalán nem sorolja a betegségek közé, inkább személyiségvonásnak tartja, a beteg gyerekeket pedig egyszerűen neveletlennek könyveli el.

Fontos, hogy amennyiben állandó problémát okoz – akár gyereknél, akár felnőttnél – a figyelemzavar és/vagy a hiperaktivitás, mindenképpen forduljunk nevelési tanácsadóhoz, pszichológushoz, aki segít eldönteni, hogy tényleg ADHD áll-e a viselkedési problémák hátterében, vagy más rendellenességről, például bipoláris személyiségzavarról van-e szó.

Ha saját viselkedésünk kapcsán gyanakszunk az ADHD fennállására, mindenképpen szükséges egy ADHD teszt elvégzése – ez lehet egy leegyszerűsített online ADHD teszt, de elmehetünk egyből pszichológushoz is. Az ADHD egyik legnagyobb problémája az, hogy a beteg nem tud a betegségéről, így célszerű barátaink, családtagjaink, kollégáink véleményét kikérnünk, ha ADHD-ra gyanakszunk.

Az ADHD kezelése: gyógyítható az ADHD?

A kezeletlen ADHD szinte minden esetben magatartási és tanulási problémákhoz vezet az iskolákban, ami a gyermek interperszonális kapcsolatainak megromlását eredményezheti, sőt, a tanulási nehézségek kihathatnak a beteg pályaképére, jövőbeli viselkedésmintáira is – éppen ezért, hogy az ADHD ne torzítsa el a gyermek/leendő felnőtt személyiségét, mindenképpen kezelni kell a betegséget (vagyis igen, az ADHD kezelhető, de mindenkinél más mértékben).

Az ADHD kezelése személyre szabott terápiával történik pszichológusnál, szükség esetén pszichiáter szakorvosnál, ahol feltárják a viselkedészavar hátterében álló okokat és közös munkával igyekeznek megszüntetni az ADHD zavaró tüneteit. Fontos, hogy mind a gyerekek, mind a felnőttek megtanuljanak figyelni, fegyelmezni önmagukat, összpontosítani a feladataikra, ezáltal harmonikussá tehetik iskolai-, szakmai- és magánéletüket egyaránt. Bizonyos esetekben – főleg, ha az ADHD agresszióval is párosul – javasolják a versenysportokat, küzdősportokat is, hogy a beteg ott vezesse le felesleges energiáit.