Valós veszélyt jelenthet Magyarországon a Chikungunya-láz? Ezt érdemes tudni az egzotikus kórról most

Ahogy arról lapunk is beszámolt, egy friss kutatás arra jutott, hogy a Chikungunya nevű - rendkívül fájdalmas tünetekkel járó - trópusi láz ma már Európa jelentős részén is terjedhet szúnyogok révén. Az elmúlt években több mint tíz európai országban regisztráltak elszórt eseteket, 2025-ben azonban Franciaországot és Olaszországot már több száz megbetegedést okozó, kiterjedt járványok érintették. A vírust hordozó szúnyogok a klímaváltozás miatt egyre könnyebben átvészelik a telet, és a kedvezőbb klíma miatt Spanyolországban, Görögországban és más dél-európai országokban már több mint fél éven át fennáll a fertőzés veszélye.

Kemenesi Gábor ezekre a hírekre reagálva leszögezte, hogy a témában megjelent cikkek alapjául szolgáló tanulmány egy matematikai és környezeti modellezésen alapuló kockázatértékelést végző cikk. "Igen, Magyarország bizonyos részei, az év bizonyos időszakában alkalmasak lehetnek már most is és sajnos a trendek alapján egyre alkalmasabbak is lesznek egzotikus, új kórokozók megjelenésére. Ám ennek számos követelménye van, nem csupán környezeti, ráadásul igen bonyolult vizsgálni" - részletezi a szakértő, jelezve egyúttal, hogy egyelőre nem terjed hazánkban a Chikungunya, "de látva az európai trendeket, sajnos várható a helyi terjedés - ám ennek pontos körülményei és követelményei egyelőre nem ismertek és jelenleg nehezen becsülhetőek meg".

Mit lehet tudni a Chikungunya-lázról?

Az első tüneteket jellemzően 4-8 nappal (2-12 nap) a fertőzött szúnyog csípése után jelentkeznek. Jellemzője a hirtelen fellépő láz, melyet gyakran súlyos ízületi fájdalom kísér. A fájdalmas tünet általában néhány napig tart, de elhúzódhat hetekig, hónapokig vagy akár évekig is - írja az Egészségvonal. Gyakori tünet még az ízületi duzzanat, izomfájdalom, fejfájás, hányinger, fáradtság és bőrkiütés.

A legtöbb beteg teljesen felépül a fertőzésből; azonban esetenként a szövődmények érinthetik a szemet, a szívet és az idegrendszert. Az újszülöttek és idősek súlyosan megbetegedhetnek, és a fertőzés növelheti a halálozás kockázatát is. Ha az egyén meggyógyul, a rendelkezésre álló adatok alapján a jövőbeni fertőzésekkel szemben valószínűleg immunis lesz. A fertőzésre nincs célzott kezelés, a tünetek enyhítése a cél.

A vírus ellen létezik vakcina, melyet 2024-ben engedélyeztek Európában.

Magyarországon az NNGYK jelentései szerint 2020-tól 2024-ig összesen 8 Chikungunya-vírus okozta fertőzést regisztráltak, mind importált volt. Ugyan a 2025-ös évi jelentés még nem jelent meg, de sokkal több Chikungunya-fertőzés valószínűleg tavaly sem történt. Az eddig regisztrált betegek pedig mind igazolgatóan külföldön "szerezték be" a vírust. Ha tehát valaki Ázsia vagy Amerika olyan részeire utazna, esetleg olyan szigetre, ahol aktuálisan járványosan terjed a Chikungunya-láz, érdemes beadatnia a védőoltást.

Magyarországi terjedéstől egyelőre nem kell tartani, viszont a klímaváltozásból következően hazánk is egyre kitettebb lesz az egzotikus kóroknak. Pánikra azonban nincs szükség, illetve ahogy említettük: a Chikungunya ellen létezik védőoltás, tehát egy esetleges járványt ezzel is meg lehetne fékezni. Ami jelenleg fontos, hogy tájékozódjunk külföldi utazásaink előtt, hogy az úti célunk közelében milyen fertőzésekkel találkozhatunk, van-e kifejezetten járványveszély. A rendelkezésre álló információk alapján tegyük meg a megfelelő óvintézkedéseket. 

Ezen túlmenően is sokat tehetünk a jövőben a szúnyogok által terjesztett fertőzések terjedése ellen azzal, hogy odafigyelünk a környezetünkre. Például segíthetjük a magyar kutatók munkáját szúnyogészlelésekkel, és akadályozhatjuk a szúnyogok szaporodását akár saját udvarunkban. Figyeljünk rá, hogy ne háborgassuk a szúnyogokkal is táplálkozó állatokat, ne korlátozzuk életterüket (pl. békák, gyíkok, fecskék). Ugyanakkor a nem természetes vízfelületeket fedjük le - pl. a kerti tavakat, medencéket, víztározókat -, hogy ne segítsük elő a szúnyogszaporulatot az ilyen helyekkel. Az ablakainkra szereljünk szúnyoghálót, hogy a lakásba ne juthassanak be a vérszívók, illetve a szabadban megfelelő ruházattal, vagy természetes riasztószerekkel tartsuk távol azokat.