Csak álom a lézeres visszérműtét tb-támogatással? Itt a friss árlista: ennyibe kerülne magánban

Önmagukban a visszerek nem okoznak feltétlenül egészségügyi panaszokat, azonban zavaróak lehetnek a bőrön átütő, elszíneződött vénák. Ez azonban még nem betegség, csak esztétikai probléma. Viszont amikor már gyulladás is kialakul az érintett erekben, akkor akár súlyos tünetek is jelentkezhetnek. Érdemes tehát a visszerekkel még azelőtt foglalkozni, hogy egészségügyi panaszokat okoznának.

Mi a visszérbetegség?

A visszérbetegség olyan megnagyobbodott, kitágult vénákat jelent, amelyek általában a lábakon és a lábfejen alakulnak ki - írja az Egészségvonal. A visszerek áttetszenek a bőrön, kék vagy sötétlila színűek lehetnek, gyakran kidudorodnak, érezhetően csomósak az összegyűlt vér miatt. A visszérbetegség következménye lehet a visszérgyulladás (thrombophlebitist), melyet a visszérben képződő vérrög okozhat, amely elzárja a vénákban áramló vér útját. Amennyiben ez bőrfelszínhez közeli gyulladás (tehát nem mélyvénás trombózis), úgy általában nem okoz súlyos állapotot. A vérrög általában néhány héten belül felszívódik, és a gyulladás is elmúlik. Általában gyulladáscsökkentőkkel vagy véralvadásgátló gyógyszerekkel kezelik - írja a portál. A visszérgyulladás leggyakrabban az alsó lábszárat érinti, ritkábban a karokat, a péniszt vagy a mell bőrfelszínhez közeli vénáit. 

A bőrfelszínhez közeli visszér gyulladásának tünetei:

• fájdalmas, meleg érzetű, kemény ércsomók a bőr alatt,
• a bőr helyi kipirosodása, duzzanata.

A tünetek többnyire enyhék, nem korlátozzák a normál hétköznapi életvitelt, a fájdalom nem okoz nehézséget a járásban. A kezelőorvos javasolhatja a visszeres láb felpolcolását, szóba jöhetnek vény nélkül kapható, nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek vagy kompressziós harisnya viselése is a kezelés során. A visszérgyulladás pedig általában magától meggyógyul.

Fontos az életmód is! Ülőmunka esetén érdemes odafigyelni, hogy rendszeresen felálljunk és átmozgassuk a lábunkat. A huzamosabb ideig tartó ülés miatt ugyanis a visszeres láb megduzzadhat, és növekszik a vérrögképződés kockázata is. Szintén javasolt a rendszeres és nagyobb mennyiségű alkoholmentes folyadék fogyasztása, valamint hosszan tartó utazás során javasolt kompressziós harisnya viselése is.

Súlyos esetben mélyvénás trombózis alakulhat ki

Ugyan a visszérbetegség nagyrészt veszélytelen, enyhe tünetei könnyen kezelhetők, egyes betegeknél kialakulhat mélyvénás trombózis. Ez már egy sokkal súlyosabb állapot és semmiképp sem tévesztendő össze a visszérbetegséggel. A mélyvénás trombózis jellegzetes tünete az egész láb megduzzadása, érzékenysége, erős fájdalma - írják. Ha a tünetek mélyvénás trombózisra utalnak, azonnal fel kell keresni a legközelebbi sürgősségi betegellátó osztályt a szakértők tanácsa szerint.

A mély vénák a felszínes vénákkal ellentétben nem láthatóak, mélyen a bőr alatt futnak. Általában az alsó végtagban alakul ki, de előfordulhat a felső végtagokon is - írja ugyancsak az Egészségvonal. A mélyvénás trombózis néha teljesen tünetmentes, de trombózisra utalhatnak a következő tünetek:

• az érintett végtag duzzadt, körfogata megnő, a betegek gyakran feszülésre panaszkodnak (a másik oldali végtagon duzzanat nem jelentkezik);
• a mélyvénás trombózisra jellemző, hogy a beteg panaszai vízszintes testhelyzetben csökkennek;
• a sípcsont élénél figyelmeztető kollaterális (oldalági) vénák válnak láthatóvá;
• a mélyvénák lefutásuk mentén fájdalom jelentkezik;
• a végtag fájdalmas, az alsó végtag esetén a fájdalom gyakran a vádliban kezdődik és hasonlíthat az izomgörcsre, izomlázra;
• a végtag bőre cianotikus (kékes), fénylő, meleg.

Ne vegyük félvállról ezeket a tüneteket! A mélyvénás trombózis lehetséges szövődménye ugyanis a tüdőembólia. A végtag vénájában kialakult vérrögből leváló darabok a szíven át a tüdőbe juthatnak és ott kisebb vagy nagyobb ereket zárhatnak el. Tekintettel arra, hogy az alsó végtagokban kifejezetten nagy vérrögök is létrejöhetnek – melyekből szintén jelentős méretű darabok válhatnak le –, a tüdőembólia így akár végzetes kimenetelű is lehet - írják az oldalon.

A visszérbetegség kezelése

A visszérbetegség kezelésének elsődleges célja az állapot súlyosbodásának megállítása, illetve esztétikai célú is lehet. A kezdeti kezelés történhet mozgással, diétával, vény nélküli szerekkel, gyulladáscsökkentőkkel. Viszont amikor már tüneteket is okoz a visszérbetegség - fájdalmat, duzzanatot (ödémát), fekélyt, vénarepedést -, akkor már mindenképpen orvoshoz kell fordulni, egyeztetni a kezelési lehetőségeket.

Előfordulhat, hogy a visszérbetegség gyógyításához már nem elégséges a konzervatív kezelés, hanem műtéti beavatkozásra van szükség. A hagyományos, érsebészeti műtéten túl már végeznek vágás nélküli lézeres, a radiofrekvenciás (RF) ablatiót, illetve alkalmazzák a ragasztásos technikát is. Arról, hogy kinek mely műtét a legmegfelelőbb, szakorvos tud felvilágosítást adni az állapot vizsgálata után.

Lehetséges a lézeres visszérműtét tb támogatással?

Visszér műtéteket végeznek állami ellátásban a tb terhére is, de csak a hagyományos, sebészeti műtétet - a lézeres, rádiofrekvenciás (RF) vagy ragasztásos műtét csak magánban érhető el. A NEAK várólista nyilvántartása szerint varixműtétre (vagyis visszérműtétet) az átlagos tényleges várakozási idő a megelőző 6 hónapban 69 nap volt, ez tavaly óta nem változott. Ez tulajdonképpen nem is olyan vészesen hosszú várólista, bár a korábbi évekhez mérten növekedő tendenciát láthatunk az éves elemzésekben.

Mennyibe kerül a visszérműtét magánklinikán?

Ha valaki nem szeretne várni, vagy mindenképp ragaszkodna a lézeres műtéthez, akkor rengeteg magánklinika szolgáltatása közül válogathat. A hagyományos módszer mellett a legtöbb helyen a lézeres műtét is elérhető, illetve már sok helyen végeznek rádiófrekvenciás és ragasztásos műtétet is. A Pénzcentrum összegyűjtötte, hogy jelenleg mennyibe kerül a magyarországi magánellátásban egy ilyen műtét, illetve mennyit drágult a kezelés tavaly óta.

Azt viszont az árlisták vizsgálatakor mindenképp érdemes figyelembe venni, hogy magánklinikánként eltérő lehet; a műtéti díjon felül milyen egyéb díjakra számíthat a beteg. Például külön kell-e fizetni az előzetes konzultációt, szükséges előzetes vizsgálatokat, vagy az utólagos ápolási díjat, kontrollvizsgálat díját is, esetleg ezek mind benne vannak a feltüntetett műtéti költségben. Könnyen lehet ugyanis, hogy a kiadások együttesen már 100 ezres költséggé duzzadnak, ez egyben feltüntetve elriaszthatja a pácienseket - miközben máshol talán többet is fizet, csak ott külön tételenként állapítják meg neki a kezelés díját. 

Ezért aki magánműtét mellett dönt, mindenképp alaposan tájékozódjon a szolgáltatóknál, milyen ellátást foglal magában a műtét díja és mit kell pluszban fizetni!

Az árlistákat végignézve általánosságban elmondható, hogy aki visszérműtétre menne, annak legalább 300 ezer forintos kiadással számolnia kell 2025-ben. Ha pedig a probléma már kiterjedtebb, több végtagot is érint, akkor a milliós összeget is átléphetik a költségek. Nem mellékes a műtét fajtája sem: általában a hagyományos sebészi eltávolítás (kimetszés) a legolcsóbb, a lézeres műtét már drágább, a rádiófrekvenciás beavatkozás pedig vagy egy árban van a lézeressel, vagy többe kerül. A ragasztásos módszer során szövetbarát "ragasztóanyagot" juttatnak a beteg visszérbe, amely "összeragasztja" az ér belső falát. Ez a legújabb, legkevesebb helyen alkalmazott technológia, így a legdrágább is.

Az idei gyűjtésünkkel kapcsolatos legfontosabb megállapítások a tavalyi árak viszonylatában, hogy 2025-ben kevesebb honlapon találtunk már konkrét árakat, sok helyen már ajánlatkérés szükséges hozzá, hogy képet kapjon a páciens a költségekről. A magánegészségügyben általánosságban igaz az, hogy a szolgáltatás igénybe vevőinek nehéz dolga van, ha az egyes szolgáltatók árait akarja összevetni. Önmagában az árlisták felosztása sem egyezik: van ahol az érsebészet, máshol a sebészet, vagy az egynapos műtétek kategóriában kell keresni a visszérműtéteket. A műtétek fajtájuktól függően akár külön kategóriába is eshetnek, és gyakran nem közkeletű néven (varixműtét) említik, így nem könnyű a pácienseknek eligazodni.

A tavalyi árakhoz képest sok helyen nem emelkedtek az árak, máshol viszont 15-60 ezres különbségek lehetnek. Gyakori, hogy a feltüntetett ár csak kezdőár (pl. 990 000 Ft-tól), mely azt sejteti, hogy további költségek kerülhetnek felszámításra. Gyakran csak hosszas kutakodás után derül ki, pontosan milyen szolgáltatásokat tartalmaznak a feltüntetett árak. 

A feltüntetett árak mindig egy végtagra értendők, több végtag együttes műtéte esetén az egy végtagra jutó ár kevesebb is lehet. A pontos árakért érdemes a szolgáltatók honlapján vagy más elérhetősein keresztül tájékozódni!

A táblázatban feltüntetett 2025-ös árak alapján, ha valaki egészségpénztári megtakarításból fizetné a műtét, a szükséges vizsgálatok és egyéb díjak költségeit, akkor  akár 150 ezer forintot is megspórolhat. Hiába kerül ugyanis akár egymillió forintba a visszérműtét, egy évre ugyanis az adó-visszatérítési limit egészségpénztárak esetén 150 ezer forint (mely 750 ezer forint egészségpénztári számlára történő befizetéssel érhető el).

Nagy összegű műtétek esetén mindenképp megéri az egészségpénztári finanszírozás, mert akár 20%-ot is spórolhatunk a költségeken. Azonban mielőtt egy-egy magánklinika vagy egészségpénztár mellett döntünk, érdemes ellenőrizni, milyen szolgáltatóval áll szerződésben a választott kórház. Hogyha már van egészségpénztári számlánk, érdemes az ilyen nagyobb műtéteket olyan helyen végeztetni, mely eleve szerződésben áll az egészségpénztárunkkal, hogy az elszámolással ne legyen gond.