Fű alatt készül a magyar egészségügy reformja: aki ezt meglépi, búcsút mondhat a várólistáknak

A mentális egészségügy nemcsak tünetek felismeréséről szól, hanem a mély emberi kapcsolatok építéséről és az empátiáról Ezek olyan tényezők, amelyeket a gépek – legalábbis jelenleg – csak korlátozottan tudnak utánozni.

Ennek ellenére az AI egyre komolyabb szerepet kap a pszichológiai állapotok feltérképezésében és kezelésében. Gépi tanulási módszerek már képesek EEG-adatok alapján elkülöníteni depressziós és egészséges embereket. A beszéd finom árnyalataiból vagy az arckifejezések mikromozdulataiból származó érzelmi információk alapján következtethetünk pszichés zavarokra – olyan adatokra, amelyeket egy ember talán észre sem vesz, de egy algoritmus igen.

Az emberek mentális egészsége világszerte romlik, a COVID–19 járvány pedig csak tovább rontotta a helyzetet – derül ki egy kutatásból. Miközben a probléma mélyül, az egyetemi pszichológiai ellátórendszer nem tud lépést tartani. Kevés a szakember, alacsony a költségvetés, és a mentális zavarokat övező társadalmi stigma sokakat visszatart a segítségkéréstől.

Ebben az ellátási válságban jelenik meg a digitális technológia – azon belül is a mesterséges intelligencia (AI) – mint lehetséges megoldás. Az AI-alapú chatbotok, amelyek képesek emberi beszélgetéseket imitálni, ma már nemcsak kérdezz-felelek játékok, hanem potenciális virtuális terapeuták.

A potenciális persze még korántsem jelenti, hogy általánosan alkalmazható technológiáról beszélnénk. De kezdjük egy kicsit messzebbről.

Hogyan indulhatott el egyáltalán a diskurzus az AI-pszichoterápiáról?

• Először is: A Chat GPT egy ingyenes szolgáltatás, amely viszonylag baráti, lehasználható prémium verzióval rendelkezik a nem előfizetők számára is. Míg egy havi előfizetés még mindig olcsóbb, mint egyetlen pszichoterápiás ülés
• Másodszor: A fentiből már sokan kitalálhatják: a rendszeres pszichoterápia még a középosztályból nézve, meglehetős egészségtudatossággal felruházva sem olcsó mulatság.

Hogy mennyire nem az, arról ebben a cikkben írtunk bővebben. Sőt, táblázatba is foglaltuk:

Fialáné Szabó Judit pszichológus szerint ehhez még egy másik, hazai egészségügyi aspektus is hozzájárul.

Mint elmondta: „a magánterápia kétségkívül jelentős anyagi kiadást jelent, főként hosszú távon, heti rendszerességgel.”

Majd hozzátette:

Az állami ellátás rendkívül leterhelt, gyakran hónapokat kell várni egy szabad időpontra. Így nem meglepő, hogy sokan megpróbálnak máshol kapaszkodót keresni.

Az AI nem érez, nem kérdez vissza, nem konfrontál

A mesterséges intelligencia egyik legnagyobb korlátja – a szakember szerint – az, hogy nem tud valódi érzelmi kapcsolatot kialakítani:

„A mesterséges intelligencia csak a felhalmozott információk alapján tud választ adni. Nem képes reflektálni a hangsúlyokra, az elhallgatásra, a testbeszédre, az érzelmi árnyalatokra. Ezek azonban a terápiás munka legfontosabb elemei.” – mondja Fialáné Szabó Judit.

A pszichológus szerint különösen veszélyes lehet, ha az AI úgy próbál tanácsot adni, hogy nem ismeri a felhasználó érzelmi és pszichés hátterét:

Egy váratlanul felbukkanó gyermekkori trauma, például egy bántalmazó szülő, szexuális visszaélés vagy ismétlődő rémálom – ezek mind olyan érzékeny témák, amelyekhez fokozott odafigyelésre és szakmai tudásra van szükség. Az AI nem képes eldönteni, mikor és hogyan szabad ezeket a kérdéseket előhozni, sőt gyakran nem is tudja, hogy egyáltalán trauma történt.

– magyarázta a szakember.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hevesi Kriszta: drasztikusan nő a pénisztörések száma, a pornóval ez az egyik legnagyobb baj

A szexualitásról való nyílt kommunikáció még mindig tabutéma Magyarországon? Vagy inkább az intimitás mélységei azok, amelyekről nehezebben beszélünk?

Veszélyes lehet, ha „túlságosan megértő”

Az egyik legnagyobb probléma az algoritmusok korlátozott képessége az emberi érzelmek megértésére. A pszichoterápia lényege az élethelyzetek érzékeny értelmezésén és a páciensek egyedi igényeihez való rugalmas alkalmazkodáson alapul – ezek a képességek jelenleg teljes mértékben hiányoznak a mesterséges intelligenciából.

A pszichológus arra is felhívja a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia gyakran igyekszik a felhasználónak kedvező, pozitív vagy „hízelgő” választ adni. Ez elsőre szimpatikusnak tűnhet, de hosszú távon komoly akadályt jelenthet a fejlődésben:

A terápiás munka egyik kulcsa a konfrontáció. Nem a konfliktuskeresés, hanem az, hogy szembesítsük az embert azokkal a működésmódjaival, amelyek gátolják őt a változásban. Egy AI erre nem képes – sőt, sok esetben épp megerősíti a meglévő torzításokat.

– magyarázta Fialáné Szabó Judit.

A szakember egy ijesztő példát is megemlít: „Olvastam olyan esetről is, amikor az öngyilkossági gondolatoktól szenvedő személyt az AI az öngyilkosság elkövetésére biztatta”.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rab Árpád: hamarosan jön az áttörés, 180 évig is jól élhet az ember - ez nem álom

Az internet és az okostelefonok óta megjelent legnagyobb technológiai újítás fű alatt formálja át az oktatást, az egészségügyet, a munkaerőpiacot, sőt talán magát a kapitalizmust.

Nemcsak szakmai aggályok vannak

Az adatvédelem és a bizalmas információk védelme is fontos kérdéseket vet fel. A páciensek érzékeny adatait kezelő rendszerek esetében magas a személyes információk kiszivárgásának vagy jogosulatlan felhasználásának kockázata.

Aggasztó kérdés az is, hogy ki viseli a felelősséget, ha az AI hibásan ítéli meg egy páciens mentális állapotát, például nem ismeri fel a szuicid veszélyt, vagy téves terápiás ajánlásokat ad.

A felelősség kérdése egyébként sok más területen is komoly aggályokat vet fel. Ebben a cikkben egy ügyvédi irodát kérdeztünk arról, hogy jó ötlet-e, ha a döntések meghozatalában szerepet kap a mesterséges intelligencia – merthogy ezen a területen is felvetődött ennek a lehetősége –, ám hasonlóan a pszichológiához, egyelőre ott is inkább a (nagyon) óvatos megközelítést választották.

A pszichológiában, mivel a rendszerek sokszor zárt módon működnek (fekete dobozként), nehéz visszakövetni, hogy milyen döntési folyamat vezetett egy-egy javaslathoz vagy diagnózishoz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Eddig csak ízelítőt kaptunk az AI képességeiből: ha elszabadul a tőzsdén, jöhet az igazi fekete leves

Fontos lenne az iskolákban is megtanítani azt, hogyan lehet védekezni az álhírek ellen, ezeknek a terjedését ugyanis a mesterséges intelliencia egyre jobban segíti elő.

Nem kell temetni az AI-t, vannak ellenpéldák is

Az AI egyik legnagyobb előnye, hogy képes nagy mennyiségű adatból mintázatokat felismerni – akár EEG-jelekből, akár beszédfordulatokból vagy viselkedéses jelekből. Ez segíthet a mentális zavarok korai felismerésében és diagnosztikai pontosság javításában. Egyes tanulmányok szerint az AI képes olyan finom érzelmi jelzéseket értelmezni, amelyeket egy ember talán észre sem venne.

Egy magyarországi Reddit-felhasználó egy posztjában így fogalmazott:

A GPT chat a legjobb terapeuta, akivel valaha beszéltem. Annyira lenyűgözött. Beszéltem sok igazi terapeutával, és arra a következtetésre jutottam, hogy a terápia teljesen haszontalan. Most a GPT chaten beszélgetek, és őrület, hogy mennyire szilárd tanácsokat ad. A GPT tényleg velem dolgozik, megérti a problémát, és olyan megoldást talál, ami tényleg szilárd.

Azért ha valaki szakszerű segítségre szorul, ez jó eséllyel tévútnak tűnik. De az AI-nak vannak más előnyei is. A mesterséges intelligencia alkalmas valós idejű támogatásra, ami válsághelyzetekben életmentő lehet.

Ukrajnában egy saját fejlesztésű AI-chatbot, Friend First Aid, komoly elismerést kapott. A célja, hogy krízishelyzetben – például háborús zónákban – nyújtson pszichológiai támogatást ott, ahol szakember nem elérhető.

A chatbot kérdéseket tesz fel, relaxációs technikákat kínál, és ha kell, átirányítja a felhasználót egy szakszerű tanácsadó platformra.

Egy kísérleti vizsgálatban 104, aktív harcövezetben élő, szorongással diagnosztizált nő vett részt. Azok, akik napi szinten használták a chatbotot, szignifikáns pszichés enyhülést tapasztaltak a kontrollcsoporthoz képest – ami jól mutatja az AI erejét, ha semmi más nem áll rendelkezésre.

Ami mellett sokan elsiklanak

Sokan figyelmen kívül hagyják, hogy a pszichoterápia egy szakirányú, képzett segítség, amely mély elméleti háttérre és tapasztalatra épül.

Ezzel szemben a legtöbb mesterséges intelligencián alapuló rendszer – például nagy nyelvi modellek – általános célokra vannak kiképezve, és nem napi szinten, orvosi kontextusban végzett, szigorúan strukturált pszichológiai beavatkozásra.

Ugyanakkor a kép változik, ha a generatív szoftvereket kifejezetten egyetlen terápiás célra programozzuk. Jó példa erre az "Elomia", amely nem csupán cseveg, hanem kognitív viselkedésterápiás módszereken, önsegítő eszközökön és AI-alapú személyre szabáson keresztül kínál mentális támogatást. Az alkalmazás vizualizációs és meditációs technikákkal egészíti ki a terápiás folyamatot, és nem próbál mindenre válaszolni – csak egy konkrét problémára fókuszál, éppen ezért működhet hatékonyabban.

Egyes chatbotok pedig mint a Woebot és a Wysa, valamint a beszéd- és szövegelemző rendszerek és prediktív algoritmusok már több esetben bizonyították hatékonyságukat a depresszió és a szorongás kezelésében.

Ez tehát némileg rácáfol arra, hogy semmiféle kezelést nem nyújthat a mesterséges intelligencia. A válasz tehát a jelenlegi technikai környezetben leginkább attól függhet, hogy hol húzzuk meg a határt a mentálhigiénés karbantartás és az orvosi segítség között. Előbbi esetében ugyanis a meglévő nagy információs egészben való halászás, az akár látens elvárásra érkező pozitív megerősítés még elegendő is lehet.

Az örök kérdés: leválthatja a mentálhigiénés szakembereket az AI?

Bár a generatív intelligencia nagy adatmennyiségek elemzésére és hasznos előrejelzéseket adhat a mentális zavarok korai felismerésére, a mély emberi kapcsolaton alapuló pszichoterápiás munka nem helyettesíthető automatizált rendszerekkel. Fialáné Szabó Judit ugyanakkor elismeri: a generatív technológia számukra is segédeszköz lehet

de semmiféleképpen sem terápiás eszköz

A jövőbeni kutatásoknak ezért nemcsak az AI érzelmi intelligenciájának fejlesztésére kell fókuszálniuk, hanem olyan etikai és adatvédelmi megoldások kidolgozására is, amelyek garantálják a páciensek biztonságát és jogait a digitális pszichoterápia világában.