Rátaláltak az influenza lappangó szövődményére: a nőkre, babákra veszélyes, kegyetlen, amit okozhat

Az autizmus spektrumzavar (ASD) megértése sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) szerint ma már nem betegségként, hanem a típusában és súlyosságában széles körben változó vonások összességeként tekintenek rá. Ennek ellenére a tudósok még mindig kutatják az állapot számos aspektusát, beleértve a kiváltó okokat is.

A jelenlegi kutatások elsősorban a genetikai és környezeti tényezők kombinációjára összpontosítanak. Az egyik ilyen vizsgált tényező a terhesség alatti fertőzés, különösen az influenza. Dr. Ian Lipkin, a Columbia Egyetem Fertőzés- és Immunitásközpontjának igazgatója egy tanulmány vezető szerzőjeként vizsgálta ezt a lehetséges kapcsolatot.

Dr. Lipkin összegzése szerint a munkájuk során azt találták, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén - a terhesség során átélt láz, a 2-es típusú herpesz szimplex elleni antitestek magas száma, influenzafertőzés - magasabb a kockázata annak, hogy az érintett nők később ASD-vel diagnosztizált gyereket szüljenek.

A kutatók szerint nem maga a vírus, hanem az anya immunrendszerének reakciója és az általa kiváltott gyulladás lehet felelős az autizmus fokozott kockázatáért.

Dr. Irene Sanchez Martin, az amerikai Cold Spring Harbor Laboratory posztdoktori kutatója egérmodelleken végzett vizsgálatokat, hogy jobban megértsék ezt a folyamatot. Sanchez Martin kutatása kimutatta, hogy a terhesség alatti anyai immunaktiváció (MIA) olyan viselkedési eredményekhez kapcsolódik, amelyek hasonlóak az embereknél megfigyelhető autizmushoz. Az egereken végzett kísérletek során azt tapasztalták, hogy a fertőzés szimulálása után már 24 órával fejlődési zavarok korai jelei mutatkoztak az embriókban, különösen a hím egyedeknél.

Bár ezek az eredmények nem feltétlenül ültethetők át közvetlenül az emberekre, fontos információkkal szolgálhatnak az autizmushoz vezető tényezőkről. A kutatók szerint a magzat környezetében, például a magzatvízben vagy a méhlepényben bekövetkező zavarok magyarázatot adhatnak arra, hogy egyeseknél miért nagyobb a fejlődési rendellenességek kockázata.

Dr. Lipkin hangsúlyozta, hogy a gyulladással összefüggő citokinek emelkedett szintje gyakori volt azoknál a nőknél, akiknek a gyermekeinél később autizmust diagnosztizáltak. "Tehát úgy gondoljuk, hogy a gyulladásról van szó, nem pedig a konkrét fertőző ágensről, és ezek sokféleképpen kiválthatók" - magyarázta.