Csúcsbevételek: kiderült, kik a legnagyobb nyertesei az összeomló magyar egészségügynek

A Top30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben kiadvány célja, hogy átfogóan mutassa be a nagyközönségnek és a szakmának a magyar magánegészségügyet, rálátást adjon az aktuális trendekre, a változások hátterére és azokra a döntéshozó, nagy befolyású emberekre, akik a folyamatokat irányítják.

Lengyel Lívia egészségügyi közgazdász, a kiadvány főszerkesztője kiemelte: “A magazin szakmai tartalmaira adott elismerő visszajelzések évről-évre megerősítenek bennünket abban, hogy a top 30-as lista összeállítása mellett, körbe kell járnunk a magánegészségügy legforróbb témáit is. Idén ez a finanszírozás, az egészségügyi munkaerőhiány helyzete, valamint a lézeres látásjavító műtétek.”

A Top30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben kiadvány gazdasági elemzése bemutatja a top 30 vezető fekvő- és járóbetegellátó intézet listáját is, kitérve a piac koncentrációjára. A bevételek nominális változását mutatja, hogy míg egy évvel ezelőtt 1 milliárd forintos éves bevétel volt szükséges a listába kerüléshez, az idei számban a 30. szereplő már 1,4 milliárdos éves árbevételről számolt be. 2023-ban a magánegészségügyi szolgáltatóknál átlagosan 16%-os árbevétel-növekedést figyelhettünk meg, ami reálértéken inkább stagnálást jelent, mint emelkedést. A Top30-as lista szereplőinek összes bevétele elérte a 170 milliárd forintot. A kiadvány bevételi rangsora idén először tartalmazza az alapítványi egyetemek magánegészségügyi vállalkozásait, melyben mind a három orvosi egyetem magánszolgáltatója be tudott kerülni a Top30 közé. Lengyel Lívia hangsúlyozta:

Az elmúlt üzleti évet a lassú növekedés és a csökkenő nyereség jellemezte. Az infláció, az energiaárak robbanása, valamint a forint árfolyamvesztése már 2022 őszén megviselték a magánegészségügyi szektort, év végére jócskán megtorpant a lendület. 2023 tavaszára pedig már egyértelművé vált, hogy a páciensek egészségre fordítható pénze jelentősen megcsappant, sokan nem vették igénybe a magánszolgáltatásokat, illetve későbbre halasztották. A magánszektor a növekedés helyett a stabilizációra rendezkedett be.”

A 2024-es évet tekintve a Top30 kiadványban megszólaló cégvezetők optimisták, ezt már a kilábalás időszakaként érzékelik. A pozitív várakozásokat azonban kevésbé a páciensek anyagi helyzete, mint az állami egészségügy nehézségei indokolják. De az infláció csökkenése is közrejátszik, hogy folyamatosan növekszik az érdeklődés mind a magánegészségügyi szolgáltatások, mind az egészségbiztosítások iránt. 

Az egészségpénztárak - az adóvisszatérés lehetőségének köszönhetően - növekszenek, dinamikusan emelkedik mind a csatlakozók száma, mind költések. 

A kutatások szerint, a magyar lakosság 50%-a még mindig zsebből fizeti a magánellátást. A további költések 14%-a az egészségpénztárból, körülbelül 12%-a pedig biztosítási vagy munkáltatói finanszírozásból történik. A nagyobb összegű beavatkozásokat - évről évre növekvő mértékben - hitelből finanszírozzák a betegek. A tavalyi évben ez az arány elérte a 8%-ot. 

Az idei Top30 kiadvány kiemelten foglalkozik az egészségügyi munkaerő hiányával, ami a magánszektort is érinti. A biztonságos, minőségi és gazdaságos működéshez stabil csapatra van szükség, ám a magánszektorban is egyre nagyobb nehézséget jelent a megfelelő munkaerő toborzása. Mindeközben általános a magas bérelvárás, azonban az állami szektorban elérhető kiegészítő juttatásokkal, pótlékokkal a magánszféra nem tud versenyezni, a magas bérigények már nehezen kigazdálkodhatóak. A Top30 magazin arra keresi a választ, hogy mi lehet a szektor, illetve a munkaerőpiac megoldása erre az égető problémára.