Végre lehullott a lepel a hosszú élet titkáról: ha tényleg ezen múlik, a magyarok sosem halnának meg

A gazdasági visszaesések során az emberek gyakran szembesülnek a kiadásaik csökkentésével és fontos életbeli döntésekkel, mint például a házvásárlás vagy a gyermekvállalás elhalasztásával. Egy jelentés azonban rámutatott, hogy ezeknek az időszakoknak lehetnek pozitív hatásaik, többek között a hosszabb élettartam formájában.

Az Amerikai Nemzeti Gazdaságkutató Intézet (National Bureau of Economic Research) által közzétett tanulmány, melyet Amy Finkelstein egészségügyi közgazdász vezetett, kimutatta, hogy az amerikai halálozási arány 0,5%-kal csökken minden egyes 1%-os munkanélküliségi ráta-emelkedés után a nagy recesszió idején. Kiemelten a 64 évnél idősebb korosztály és a főiskolai végzettséggel nem rendelkezők éltek tovább ebben az időszakban.

A jelentés szerint a tisztább levegő járult hozzá leginkább a halálozási arány csökkenéséhez. A kevesebb autóhasználat és a lassabb ipari tevékenység következtében csökkent légszennyezés - különösen a PM2,5 finom részecskék tekintetében - magyarázza a halálozási arány csökkenésének több mint egyharmadát. A légszennyező anyagok, mint például a dinitrogén-oxidok kibocsátása is jelentős mértékben, mintegy 21%-kal esett vissza 2005 és 2011 között.

A tanulmány megjegyzi továbbá, hogy bár az elbocsátott munkavállalók nem használták fel szabadidejüket egészségesebb életmódra való áttérésre, és továbbra is kockázatos szenvedélyeknek adtak teret, mint például dohányzás vagy alkoholfogyasztás, mégis hosszabb élettartamot tapasztaltak. Ez arra utalhat, hogy más tényezők - mint például a tisztább levegő - jelentős hatást gyakorolhatnak az emberek egészségére még nehéz gazdasági időszakok alatt is.

Ezekkel az eredményekkel összhangban állva felmerül a kérdés: megéri-e rövidebb életet vállalni egy erős gazdaságért? A "degrowth", vagyis növekedés visszaszorításának elmélete azt sugallja, hogy lehetséges jólétet teremteni anélkül, hogy növekedést tekintenénk célként. Ez kihívást jelenthetne a globális gazdaság jelenlegi struktúrájának és annak dinamikájának, amely az éghajlatváltozáshoz és ökológiai összeomláshoz vezethet.

Világos tehát, hogy bár a gazdaság növekedése fontos lehet egy ország pénzügyi egészségének fenntartása szempontjából, fontos figyelembe venni annak potenciális negatív hatásait is az emberi egészségre és környezetre. Az olyan alternatív megközelítéseket mint amilyen a degrowth elmélete is ajánlja - amelyek célja egy stabilabb gazdaság és társadalom megteremtése anélkül, hogy ártanánk bolygónknak vagy saját jólétünknek -, komolyan kellene mérlegelnünk jelenlegi politikai és gazdasági döntéseink során.