Így őrölte fel a lakosságot a bizonytalanság két év alatt: komoly bajt is okozhat a covid-szorongás

„Bár már vannak megküzdési módszerek és észközök, a többi között a vakcina is ilyen, mégis van egy elhúzódó bizonytalanság” – mondta Bezzeg Dobrotka Katinka klinikai szakpszichológus-jelölt az InfoRádiónak. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy a koronavírus miatti aggódás, a járvány miatti bizonytalanságból fakadó félelem továbbra is fokozott mentális megterhelést okoz.

A szakember szerint normális reakció, hogy az elhúzódó krízishelyzetekben szorongunk, ennek pedig nemcsak lelki, hanem testi tünetei is vannak: ez lehet enyhe lehangoltság, vagy frusztráció, izomfeszültség, fokozottabb izzadás, gyomorpanasz, szaporább légzés, stb. Elfordulhat pánikszerű szorongás is. Felhívta a figyelmet: a hosszan tartó vagy erős szorongás kimeríti a szervezetet, ezért komoly betegségekhez: alvászavar, migrén, gyomorbántalmak vagy depresszió kialakulásához is vezethet.

Bezzeg Dobrotka Katinka azt javasolja, hogy figyeljük meg milyen helyzetekben jelentkezik a szorongás, és hogy fokozódik-e. Ez a tünetek kezelésének első feltétele. Ezután érdemes átgondolni, hogy mi csökkentheti a feszültséget. Fontos a több kikapcsolódás: ez lehet beszélgetés, séta, akár sport is, vagy relaxáció, légzésgyakorlat is. A pszichológus szerint napi rutin kialakításával, energiánk, gondolataink lekötésével, médiafogyasztásunk visszafogásával vagy akár naplóírással is csökkenthető a Covid miatti feszültség.

Ha pedig valaki átesett a betegségen, akkor a szövődmények miatti aggódás helyett inkább menjen el egy teljes kivizsgálásra - tanácsolja a szakember. Azt is fontos látni, ha a szorongás már a mindennapi tevékenységekben, a munkavégzésben, az otthoni teendők ellátásában vagy a párkapcsolatban is nehézségeket okoz, esetleg tartós lehangoltságot, csillapíthatatlan idegességet érzünk, pszichológushoz kell fordulni.