Hiába az enyhébb variáns: készülni kell a következő hullámra

A koronavírus- járvány kitörésének második évfordulójához közeledve már több hullámot is magunk mögött tudhatunk. Pár héttel ezelőtt rohamosan megnőtt a fertőzöttek száma, aminek az új variáns, a Dél-Afrikából származó omikron volt az oka.

A mutánsról egyelőre keveset tudunk (rövid ideje ismerjük, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO november utolsó napjaiban adott neki nevet), a kormányzati koronavírus-portál viszont azt írta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ elemzései szerint a hazai megbetegedések tizenegy százalékát már ez a variáns okozza. Kiemelik, rendkívül gyorsan terjed: a fertőzöttek száma másfél-három nap alatt duplázódhat.

Bár gyorsan terjed az omikron, mégis úgy tűnik, hogy az előző variánsokhoz képest enyhébb tüneteket produkál, és alacsonyabb a kórházba kerülés, és az esetleges halálozás esélye is.

Egyre több és több olyan kutatást látunk, amely szerint az omikron vírusváltozat a koronavírus többi variánsától eltérően a felső légutakat fertőzi, és nem súlyos tüdőgyulladást okoz.

– jelentette ki az újságíróknak kedden Genfben Abdirahman Mahamud, a WHO egyik vezető tisztségviselője.

Az omikron terjedése

A 24.hu kíváncsi volt arra, hogy tényleg kevesebben kerülnek-e kórházba, így Magyarország mellett további hat olyan európai országot vizsgált meg, ahol emelkedni kezdett az aktív fertőzöttek száma.

A hét ország közül tavaly év végével bezárólag a két legsúlyosabb hullám januárban az Egyesült Királyságban (az ott kialakuló brit mutáns), illetve tavasszal Magyarországon volt, vélhetően az elkésett korlátozások miatt: a csúcson egymillió főre vetítve 28-30 ezer aktív fertőzöttet regisztráltak. Magyarországon azonban súlyosabb volt a helyzet, mert míg a szigetországban a csúcson egymillió főre vetítve alig 600 ember volt kórházban, addig nálunk majdnem 1300-an – utóbbi a hazai népességszámot figyelembe véve bő 12 ezer embert jelent. Ehhez képest a legfrissebb, január eleji adatok szerint a briteknél már most másfélszer annyian betegek, mint a tavaly január végi csúcsnál, és bár egyre többen fekszenek kórházban, számuk még mindig csak az egy évvel ezelőtti alig fele.

Dániában, Spanyolországban és Franciaországban egymillió lakosra vetítve 36-37 ezren betegek jelenleg. A három ország közül az előző időszakot tekintve a legnagyobb növekedés Dániában tapasztalható: az 5,8 milliós országban a korábbi csúcs 2020 karácsonya körül volt, amikor 43 ezer ember volt igazoltan koronavírusos – jelenleg ez a szám 218 ezer. Franciaországnak eddig három látványos hulláma volt, a legtöbb fertőzést 2020 novemberében mutatták ki: akkor egymillió főre vetítve 12 ezer ember volt beteg – jelenleg háromszor annyian. Mégis, Dániában 15, Franciaországban 37 százalékkal kevesebben fekszenek kórházban, mint a korábbi tetőzésekkor.

Bár az elmúlt hetekben fokozatosan végéhez közeleg a negyedik hullám, az öröm még korai. Csak úgy, mint tavaly télen, úgy idén is egymást éri a két hullám, az adatokból ítélve ismét emelkedik az aktív fertőzöttek száma, így lassan felfut az ötödik hullám. Jó hír, hogy a kórházban ápoltak száma csökken, így a következő hetekben kiderülhet, hogy az omikron elterjedése milyen hatással lesz ezekre az adatokra.