Glutén-őrület: tömegek vesznek feleslegesen drága élelmiszereket, az egészségük is rámehet

A glutén egy igen gyakori természetes fehérje, ami megtalálható a korpapelyhektől kezdve a tésztán át még a sörben is. De vajon tényleg egészségesebb az az étrend, amiből kimarad a – sokak által démonizált – glutén? Sokan ezt hiszik, hiszen az utóbbi években egyértelműen nőtt a gluténmentes táplálkozásban hívők száma. Ezzel szemben a szakértők, illetve a tudomány megannyi kutatása azt sugallja, hogy a glutén valójában nem káros a tömegek számára, és a gluténmentes étrend egyszerűen nem éri meg az emberek többségének. Mutatjuk is, hogy miért.

Mi valójában a glutén – tényleg az ördög eledele?

A glutén voltaképpen több száz különálló, de rokon fehérjének a gyűjtőneve. Olyan élelmiszer alapanyagokban található meg, mint a búza, árpa és rozs. Sok feldolgozott tésztaféle tartalmazza az állagjavításhoz és a kívánt sütési tulajdonságok megteremtéséhez. Emiatt a glutén leggyakrabban a következő élelmiszerekben található meg:

• tészták,
• gabonafélék,
• kenyerek,
• krékerek,
• lisztből készült tortillák és a többi.

Tényleg káros neked a glutén?

Arra egyértelműen nincs tudományos bizonyíték, hogy a glutén káros lenne az átlagember egészségére.

A tudományos bizonyítékok egyértelműen azt sugallják, hogy az egészséges diéták alapja a teljes kiőrlésű, minimálisan feldolgozott növényi alapú étrend, ami természeténél fogva magában foglalja a glutén tartalmú élelmiszereket is

- mondta el a Business Insidernek Grace Fjeldberg, RDN, a Mayo Clinic Health System táplálkozási szakértője, akinek bizonyítékai is vannak. Egy 2017-es két évtized alatt lefolytatott kutatás például arra az eredményre jutott, hogy azok, akik gluténmentes étrendet követtek nagyobb valószínűséggel fogyasztottak kevesebb teljes kiőrlésű gabonát, és ezért megnövekedett náluk a koszorúér-betegség kockázata.

Ezen kívül egy szintén 2017-es tudományos szakirodalom-áttekintés megállapította, hogy a gluténmentes étrendet folytatók gyakran kevesebb kalciumot, B-vitaminokat és rostot fogyasztanak, mindeközben ugyanakkor növelik a zsír- és az egyszerű szénhidrátfogyasztást. Ez pedig azért van, mert a gluténmentes étrendre váltó emberek első lépésként gyakran durván feldolgozott gluténmentes ételek után nyúlnak - mondja Grace Fjeldberg.

A szakember pedig arra is figyelmeztet, hogy ez azért lehet kifejezetten káros, mert az élelmiszer-gyártók gyakran adnak addicionális cukrot vagy zsírt a gluténmentes ételekhez, hogy ellensúlyozzák azokat a texturális változásokat, amiket éppen a glutén elvonás okoz. Ezeket az érveket ráadásul egy 2014-es kanadai tanulmány is alátámasztja, ami megállapította, hogy

a gluténmentes termékek zsír- és szénhidráttartalma magasabb, míg fehérje-, vas- és foláttartalmuk alacsonyabb, mint gluténtartalmú társaiké.

Tudományos értelemben tehát, ha valakinek nincs egyébként egészségügyi gondja a gluténnel, akkor egyszerűen nem éri meg a gluténmentes étrend választása. Egyfelől egészségügyileg sem, másfelől anyagilag sem, ugyanis a gluténmentes élelmiszerek árak sokszorosa a gluténes párokéhoz képest.  Ennek ellenére, ha valaki mégis ilyen diéta mellett döntene, akkor a szakember felhívják a figyelmet, hogy az illető keresse fel kezelőorvosát vagy dietetikusát, és beszélgessen el vele arról, miként tudja növelni gluténmentes étrend mellett például a kalcium, vas, valamint a B6, B12 és D vitamin bevitelét.

De akkor kinek kell mégis óvakodnia a gluténtől?

Noha, mint látjuk, a glutén teljesen ártalmatlan a társadalom túlnyomó többsége számára azért vannak olyan emberek is, akiknek valóban káros a glutén, és számukra tényleg nem marad más, mint a gluténmentes étrend hosszú távú követése. De kik ők?

A lisztérzékenységben szenvedők

Elsődlegesen a gluténnek legbrutálisabb hatása a lisztérzékenységben szenvedőkre van. A lisztérzékenység azonban egy autoimmun rendellenesség, amely a vékonybél bélést károsítja. Ennek következtében, akik ebben a gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és glutén esznek, azoknál a glutén fogyasztása immunválaszt vált ki a vékonybélben, amely idővel károsíthatja a szerv bélését, ami igazán súlyos esetben odáig vezethet, hogy totálisan lecsökken a beteg élelmiszerekből származó tápanyag felvétele.

Ez pedig valóban komoly veszélyeknek teszi ki az embert. A lisztérzékenységgel a fő baj, hogy megelőzni nem lehet, és a felismerése is nehéz. „Jó hír” azonban, hogy ez egy igen ritka betegség, a fejlett társadalmakban csupán az emberek 1-2 százalékánál van jelen, akiknek a többsége egyébként nő.

A lisztérzékenység leggyakoribb tünetei:

• szájfekély,
• hosszú ideig jelenlévő hasmenés, puffadás,
• hasi fájdalom,
• felnőttkori tünetek: vashiányos vérszegénység, csontritkulás vagy ismétlődő vetélés.

Rossz hír tehát, hogy a lisztérzékenységre jelenleg nincs gyógyszer, egyetlen kezelési módja a szigorú gluténmentes diéta.

A dermatitis herpetiformisban szenvedők

A dermatitis herpetiformis betegség az, amikor a glutén súlyos kiütést vált ki a könyökön, a térden, a fejen, a fenéken és a törzsön. A herpetiformis dermatitis egyébként az autoimmun lisztérzékenység külső tünete. A bőrtünetek ugyan gyógyszeres kezeléssel és külsőleg gyulladáscsökkentő krémekkel megszüntethetők, de a végleges megoldást egyértelműen autoimmun gluténérzékenység kezelése jelenti. Tehát ennél a bajnál is hosszú távon csak a teljes gluténmentes-diéta lehet hatásos.

Nem-cöliákiás glutén szenzitivitás

Néhány éve Dr. Fuszek Péter, gasztroenterológus hívta fel a szélesebb közvélemény figyelmét, hogy az elmúlt 10 évben vált ismertté nem-cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) néven a gluténérzékenység azon csoportja, melyet a cöliákia, vagyis lisztérzékenység szokásos vizsgálati módszereivel nem lehet kimutatni. A gluténérzékenységnek ez a formája szintén okozhat hasi panaszokat, a kórkép kiváltó oka és pontos lefolyása azonban korlátozottan ismert az orvostudomány számára. Rossz hír viszont, hogy a tudomány jelen állása szerint ez a baj jóval többeket érinthet, mint a lisztérzékenység. A szakember korábban a lakosság 7-12 százalékánál tartotta valószínűleg, hogy ebben a betegségben szenved.

A NCGS tünetei nagyon hasonlítanak a cöliákia által okozott panaszokhoz, előbbi azonban a puffadáson, hasmenésen, hasi diszkomfortérzésen, illetve alvászavarokon kívül nem okoz egyéb, például bőrgyógyászati, ideggyógyászati, nőgyógyászati, és ízületi problémákat. Az viszont megfigyelhető, hogy az ebben a betegségben szenvedők esetében, szemben a klasszikus lisztérzékenység hetekkel, hónapokkal később jelentkező tüneteivel, a gluténtartalmú élelmiszer elfogyasztása után akár 20 perccel nagyon markáns hasi tüneteket észlelhet a páciens.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy aki NCGS-ben szenved, annak komolyabb baja a durva kellemetlenségeken kívül nem lesz a gluténfogyasztás következtében, így kísérőbetegségektől nem kell tartania. Számára egyébként a teljesen glutén-mentesség tartása sem kötelező.

Összegzés a glutén-fogyasztásról

A tudományos kutatások tehát azt támasztják alá, hogy a glutén normális esetben egyáltalán nem káros az egészségre. Baj viszont, hogy aki ok nélkül vált „csak úgy” gluténmentes diétára, az hajlamos arra, hogy olyan élelmiszereket reprezentáljon felül a diétájában, amiknek nagyobb a cukor, zsírtartalmuk. Ezáltal pedig csökkenhet a kívánt vitamin, illetve ásványi anyagok bevitele a szervezetébe. Ergo, egészségtelenebb étkezésre vált.

Ezzel együtt fontos hangsúlyozni, hogy aki lisztérzékenységben, dermatitis herpetiformisban szenved azoknak a hosszú távú jólétük érdekében tényleg élethosszig tartó gluténmentes diétára kell váltaniuk. Ám ez nagyon kevés embert, a lakosság alig 1-2 százalékát érinti. Azoknak pedig, akik nem-cöliákiás glutén szenzitivitásban szenvednek ajánlott a gluténfogyasztás mérséklése, ám számukra nem kötelező érvényű a glutén fogyasztásának teljes mellőzése.