Tudtad? Ma 10 magyar gyerekből 4 már ezzel a népbetegséggel küszködik

A megfelelő életmód kialakítása gyermekkorban kezdődik, és nagymértékben meghatározó a későbbi életszakaszok tekintetében is. Amit gyermekkorban csinálunk, ahogy étkezünk, ahogy mozgunk, vagy amilyen módon kezeljük a stresszt, mind-mind tanult viselkedésformák, amelyeket elsősorban szüleink alakítanak. Erre rakódnak rá az egyéb környezeti hatások, illetve örökölt genetikai hajlamok. Mindezek egyedi kombinációja határozza majd meg a gyerekek életmódját felnőttkorban, és teheti őket akár veszélyeztetettebbé is bizonyos betegségek szempontjából.

"A kifejezetten gyermekeknek szóló betegségmegelőzési programok célja éppen ezeknek az öröklött tényezőknek, negatív környezeti hatásoknak a módosítása, illetve amennyiben lehetőség van rá, kiküszöbölése. Azokban a családokban, ahol generációk óta jelen van a diabétesz, ahol jellemzőek a szív-érrendszeri problémák vagy éppen a családtagok túlsúlyosak, sokkal nagyobb a gyerekek rizikókitettsége. Ilyen esetben javasolt minél előbb felmérni a gyereket érintő kockázatot, meghatározni a család életmódjának gyenge pontjait és azt, hogyan lehet ezeken tudatos eszközökkel változtatni" - hangsúlyozta Dr. Almássy Zsuzsanna.

- tette hozzá a diabetológus.

Ha bármilyen, az átlagtól nagyobb eltérés tapasztalható - akár a gyerek hízékony, nem megfelelőképpen növekszik, vagy félünk a családra jellemző krónikus betegség öröklődésétől, érdemes a gyermeket mielőbb kivizsgáltatni. Amennyiben - akár már 3-4 éves korban - tünetek is jelentkeznek, haladéktalanul kezdődjön meg az életmódváltás.

- emelte ki a jelenlegi járványhelyzet kapcsán a szakember.

A betegségmegelőzési vizsgálat egy általános gyermekorvosi vizsgálatból, rizikófelmérésből és részletes kórelőzmény felvételből áll. Ennek során az orvos kideríti, hogy milyen betegségek fordultak elő a családban, felméri a család életmódhoz kapcsolódó szokásait, illetve összegyűjti a gyermekkel kapcsolatos összes tudnivalót, például volt-e beteg, szed-e gyógyszert, mennyit mozog, hogyan táplálkozik, stb. Ezt rendszerint kiegészíti egy átfogó laborvizsgálat, ahol a megszokott teljes vérkép mellett az orvos olyan funkciókat ellenőriz, mint például a pajzsmirigyműködés, a máj- és veseműködés, vagy a vércukor, a testösszetétel vizsgálatból pedig többek között a test zsír/izom arányáról kap információt.

Azokat a gyermekeket, akiknél valamilyen eltérés tapasztalható, az orvos egyéb szakorvoshoz - endokrinológushoz, diabetológushoz, gasztroenterológushoz, kardiológushoz, stb. - irányítja. Akik esetében viszont ilyen nem áll fenn, ott - amennyiben szükséges - étkezés- és mozgástanácsadással segíti az orvos az életmódváltást. Ebben az esetben javasolt a néhány alkalmas utánkövetés is, hogy kiderüljön, a család megértette-e a kapott információkat, sikeres-e azok átültetése a gyakorlatba, valamint elindult-e az életmódváltási folyamat.

- monda el zárásként a szakember.