Horvátországba mennél nyaralni? Itt van 6 úti cél, ahol elkerülheted a tömeget

A vírus külföldről való becipelése ellen, védekezésképp a kormány ismét korlátozza a határátkelést az operatív törzs javaslatára. Szigorították a határellenőrzést, és a fertőzöttségi szint alapján 3 kategóriába sorolják az államokat (vörös, sárga, zöld). A listát az országos tisztifőorvos folyamatosan frissíteni fogja.

Nem csak a magyarok kedvence

Horvátország jelenleg a zöld kategóriában, ami azt jelenti, hogy jelenleg nem korlátozták a ki- és beutazásokat. A mediterrán ország nem csak a magyarok körében népszerű, a legtöbb külföldi vendég Németországból, Szlovéniából, Csehországból, Lengyelországból, Ausztriából, Szlovákiából és érkezik. A magyar turisták közül idén eddig 56 ezren utaztak Horvátországba, ahol 269 ezer vendégéjszakát töltöttek.

Ez a helyzet most

A koronavírusos regisztrált esetszám elmúlt napokban tapasztalt enyhe növekedése ellenére Horvátország továbbra is az egyik legkedvezőbb járványügyi helyzettel rendelkező mediterrán ország. Jelenleg a két nagyobb gócpontnak Zágráb és Szlavónia számít, a tengerparton ugyanakkor csupán elenyésző számú fertőzést regisztráltak - közölte a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletének igazgatója hétfőn.

Már a pandémia legelején Horvátország komoly járványügyi intézkedéseket vezetett be, többek között lezárta határait, melyeket csak májusban nyitotta meg újra a látogatók előtt. A szokások roham azonban elmaradt, hiszen hivatalos mérések szerint a forgalom a tavalyi év hasonló időszakának csupán 46 százaléka.

Aki nem szereti a túlzsúfolt partszakaszokat, nyaralóhelyeket, annak tehát ideális lehet Horvátország idén nyáron. Az Isztrián és az északi Kvarner-régióban idén több turista van, mint Dubrovnik környékén, sőt, még a Split közelében lévő Hvar-sziget is egyelőre enyhe forgalommal kalkulálhat. De még ha fokozatosan egyre többen kelnek is útra, Horvátországban mindig lesznek olyan vidékek, ahol az élet lassabb, csendesebb.

A dalmáciai Lastovo szigetén homokos tengerpartokat ugyan nem, de hosszú, és nagyrészt ritkán járt túraútvonalakat találhat az idelátogató, amelyeket szőlőültetvények, erdőkőn és természetvédelmi parkokon vezetnek át. A déli Mali Žal gyermekbarát strandjának közelében található a Struga-i világítótorony, amelynek közelében valóban minden távolinak tűnik.

Mivel kevesebb egynapos utazó érkezik Dubrovnikból, a buja Mljet-sziget is vonzóbb, mint valaha. Polače-ban és Pomena-ban, a nyugati falvaiban kerékpárt kölcsönözhetünk a nemzeti park felfedezéséhez, a keleti szélén található Saplunara nevű kis falu, amely homokos strandjaival vonzzák a turistákat

A Kornati-szigetekhez eljutni szintén komoly erőfeszítéseket igényel, kompozni kell, de ennek a Zára és Šibenik közötti szigetcsoportnak az a különlegessége, hogy ott nincs áram, sem folyóvíz, de cserébe turisták sem nagyon látogatnak ide. Az itteni egyszerű éttermekben leginkább adriai polipot és pagi bárányt szolgálnak fel.

Észak felé kevesebb, mint egyórás autóútra Fiumétól, a Risnjaknemzetipark található, ahol az erdei utakon haladva az 1528 méteres magasságig is feljuthatunk. Lent a mélyben, a Kupa-völgyben a sziget folyójának kék forrása csobog.

Követve a Száva folyó irányát, Zágrábtól néhány órányira van Lonjsko Polje, Horvátország legnagyobb védett vizes élőhelye. Ez a hatalmas - 506 négyzetkilométeres - természetvédelmi terület az ország egyik leggazdagabb madárlelő élőhelye: van itt kormorán, gólya, gémeket, foltos sas, kócsag és a keselyű is.