7 °C Budapest

Ezek az orvosok kapják a legtöbb hálapénzt: drasztikus átalakítás jöhet Magyarországon

2020. március 10. 05:45

Az orvoslásban Magyarországon egyedülálló módon jelen lévő hálapénzrendszer visszaszorítására, büntetésére, felszámolására számos törekvés irányult az elmúlt tíz évben. Azonban nemhogy kevesebb hálapénz cserélne gazdát az utóbbi évtizedben, hanem évről évre többet tesznek a borítékba a magyar betegek. Idén januárban újabb javaslat született, amely alapján a hálapénz visszaszorításának egyik legfontosabb lépése lenne a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok bérének rendezése. A Pénzcentrumnak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Dr. Kincses Gyula nyilatkozott a kérdésben, hogyan oldaná meg a javaslat a hálapénz okozta problémát, illetve mi hozhatna valós változást a magyar egészügyi rendszerben.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslata a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok javadalmazására január közepén jelent meg, mellyel a kamara olyan bértábla elfogadását szeretné elérni, amelynek segítségével "az egészségügy társadalmi funkcióját betölteni képes rendszerré válik". Az orvosbérek rendezése Dr. Kincses Gyula szerint megkerülhetetlen, hogyha meg akarják tisztítani a magyar egészségügyet a hálapénztől, annak minden formájától.

A köznyelvben hálapénznek, a szaknyelvben inkább paraszolvenciának nevezett jelenségnek többféle alesete ismert. A kamara elnöke lapunknak arról beszélt, miért olyan lényeges, hogy ezeket egymástól elkülönítsék, viszont ne legyenek megengedhetők a hála kifejezésének büntethetőség szempontjából enyhébb esetei sem. 

"Doktor úr, ugye tetszik vigyázni?"

Kincses Gyula a közelmúltban tartott előadásában kitért arra, hogy a hálapénznek öt főbb típusát lehet megkülönböztetni motiváció szempontjából. Az első típus, amikor a beteg utólag, a háláját kifejezendő ad pénzt, vagy nagyobb értéket képviselő ajándékot (tehát nem pusztán egy bonbont pl.) az orvosnak, egészségügyi dolgozónak. Maga a hálapénz kifejezés is erre a legenyhébb és kevésbé meghatározó altípusra utal.

A hálapénz zöme nem "hála" pénz

- világított rá a kamara elnöke. Az már egy másik eset, amikor a beteg afféle borravalóként, szokásból ad pénzt az orvosnak, egészségügyi dolgozónak sokszor bérkiegészítési kényszerből, tudván, hogy nem kielégítő a keresete. Vannak olyan betegek, akik a vélt hátrányt szeretnék elkerülni azzal, hogy hálapénzt adnak: úgy hiszik, ha nem csúsztatnak borítékot a köpenyzsebbe, akkor kevesebb figyelmet, rosszabb ellátást, stb. kapnak, mint más betegek, akik külön fizetnek - mondta el lapunknak a szakember.

Van a hálapénzadásnak egy olyan esete is, ami leginkább ahhoz hasonlít, amikor a villanyszerelőt, lakatost, szobafestőt megbízza az ember egy munkával, majd a végén csak a pénzt adja oda, számlát viszont nem kap. Ilyen az egészségügyi rendszerben is előfordul, például a "fogadott orvos", a választott szülészorvos, szülésznő esetén, amikor a várandós azért fizet, hogy ahhoz az adott orvoshoz kerüljön - magyarázta. A paraszolvencia legsúlyosabb formája pedig, amikor a beteg előnyt szeretne vásárolni magának - előrébb jutni a várólistán, vagy pl. olyan kezeléshez hozzájutni, amely korlátozottan elérhető. Ezt a szakma is korrupciónak tekinti. 

Nagyon nehéz ezeket [az eseteket] a valóságban szétválasztani

- mondta el Kincses Gyula, viszont azt leszögezte, hogy hihetetlen súlyos társadalmi kárai vannak az egész jelenségnek. Elsősorban a hálapénz által csökken a társadalmi igazságosság, hiszen egyenlőtlenné teszi a hozzáférést anyagi helyzettől függően a megfelelő ellátáshoz. Viszont nemcsak a betegeket, az ellátórendszert magát is károsítja a hálapénz, az pedig ugyancsak a betegeken - és a dolgozókon - csapódik le.

A betegutak kiszámíthatatlanok, sokkal kuszábbak lehetnek, mint az indokolt lenne, hiszen a beteg nem ahhoz a szakemberhez kerül, akihez a rendszer optimális működéséből következően kerülnie kéne, hanem kerülőutakon máshol köt ki. Így gátolva az ellátórendszer valódi állapotának, terheltségének felmérhetőségét, akadályozva a szerkezetváltást a szakember szerint. 

Ezen túl felesleges tevékenységeket generál, szakmailag nem szükséges vizsgálatok is történnek, ami növeli a betegek túlkezelésének kockázatát és pénzügyi károkat is okoz a társadalombiztosítás (tb) számára.

Ráadásul a hálapénzrendszer a fiatalokat is a külföldi munkavállalás felé tolja, amivel konzerválja a belső viszonyokat, a feudális hierarchiát, és át is alakítja az orvos-beteg kapcsolatokat. Az orvosok munkája leértékelődik a hálapénz által - világított rá.

A hálapénz rendszer hihetetlen károkat okoz, és a kivezetéséhez az egészet kell tiltani

- mondta el Kincses Gyula, aki szerint azért nem engedhető meg a hála kifejezésének legenyhébb gesztusa sem, mert ha nem az egész gyakorlatot szankcionálják, a korrupciót nem lehet eltüntetni a rendszerből. 

Megoldhatja-e az orvosok bérének emelése a hálapénz-kérdést?

A MOK által kidolgozott javaslata a rezidensek alapbérét - attól függően, mennyi ideje dolgoznak - 688-876 ezer forintban, a szakorvosokét közel 1 millió 155 ezer forinttól 2 millió 26 ezer forintig terjedően állapítaná meg. A kidolgozás egyik alapja az volt, hogy a rendezett bérek meggátolhassák az elvándorlást, így az osztrák bértáblának kétharmadát vették mérvadónak, ami valójában a kinti 13. és 14. havi fizetés és árfolyamváltozás miatt 55%. A béremelés ütemezése úgy zajlana, hogy 2020-ban - a költségvetés által engedett mozgástér szűkössége miatt - csak gesztusértékű lépésre kerülhet sor, 2021-ben viszont már egy nagyléptékű béremelésre kerülhetne sor. 

A bérrendezési javaslatnak hangsúlyos eleme, hogy az orvosok egy munkahelyről, a legális munkaidőkereten belül, hálapénz nélkül tudják orvos megkeresni a tisztes megélhetéshez szükséges jövedelmet. 

A bérrendezés az egyik előfeltétele a hálapénz megszüntetésének

- mondta el lapunknak ennek kapcsán Kincses Gyula, és azt is hozzátette, hogy a különböző változtatások csak együttesen lesznek hatásosak, mert például ha a betegoldali nyomást a másik oldalról nem sikerül csökkenteni, a bérrendezés egyedül nem képes visszaszorítani a hálapénzrendszert. Arra is válaszolt, miért fontos, hogy az orvos egy munkahelyről kereshesse meg a kívánt életminőséghez szükséges jövedelmet.

Nem azt szeretnénk, hogy az orvos ne dolgozhasson több helyen: mi azt szeretnénk, hogy ne legyen rákényszerítve

- mondta el és rávilágított, hogy a hivatalos bértábla és az orvosok egy részének a tényleges életszínvonala között valóban van egy ellenmondás. Időszakosan ezért is erősödnek fel a béremelés ellenes hangok is: minthogy csak meg kell nézni, milyen autóval jár az orvos, vagy hol volt nyaralni. A Kamara elnöke szerint sokan nem látják a valós okot emögött az alacsony orvosbérek és az életszínvonal között feszülő ellentmondás mögött: 

ez a "hihetetlen önkizsákmányolás".

Van orvos, aki dolgozik egyetemen a klinikán, de elmegy az oltási központba is, falun ügyel, és még a kórházban is plusz ügyeletet vállal. Tehát azt az életminőséget, amelyet el szeretne érni, nagyon sok többletmunkával tudja csak elérni. A Kamara célja, hogy azt a jövedelmet, amely az orvosi léthez szükséges - itt most elsősorban nem az új autóra, nyaralásra gondolva, hanem akár a továbbképzésekre, szakmai fejlődéshez szükséges kiadásokra, stb. 

Ezen túl a bérrendezési javaslat célja még a kamara elnöke szerint az orvosi lét társadalmi presztízsének emelése, a közszféra stabilizálása (a munkaerő elvándorlásának lelassításával és a magánszolgáltatási szektor elszívó hatás csökkentésével, visszafordításával, és egy hálapénzmentes, a szabályoknak megfelelően működő egészségügy feltételeinek megteremtése is.

Magánban úgyis fizet az ember...

Magyarországon egyre fejlődik a magánegészségügy, amelynek egyes szakértők szerint az lesz a mellékes hozadéka, hogy az egészségügy szürke zónái kifehéredhetnek. Hiszen ugyanazt a pénzt, amit borítékban csúsztatnának az egészségügyi dolgozóknak, odaadhatják a magánorvosnak is, de akkor hivatalos az út, a szolgáltatás, amiért számlát kap az ember, és az intézmény megfizeti utána az adót. Kincses Gyula szerint azonban, a magánellátás ugyan fehéríti a rendszert, de társadalmi károk árán.

Mert a magánegészségügy a Kamara elnöke szerint "megoldás a gazdagnak és kevésbé betegnek, de nem megoldás a szegénynek és súlyos betegeknek", és valójában a társadalmi igazságosság csökken általa. Viszont más módon hasznos lehet Kincses Gyula szerint a magánegészségügy a hálapénz elleni fellépésben: 

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el,  havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%,  a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az, amit sokszor hangoztatnak, miszerint a hálapénzadás gyakorlata olyan mélyen gyökeredzik a magyar néplélekben, hogy kiirthatatlan, nem igaz.

Hiszen magánban ugyanaz a magyar beteg, ugyanannak a magyar orvosnak nem ad hálapénzt, míg államiban igen. 

Ez nem kultúra-, vagy hagyományfüggő, hanem rendszer-, szituáció-, vagy viszonyfüggő

- állítja a szakember, és hozzátette, hogy ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy ahol tiszták a viszonyok, ott nem ad a beteg hálapénzt, ahol nem tiszták a viszonyok, ott ad. Tehát ha az állami rendszerben tiszta viszonyokat teremtenek, akkor az is ugyanúgy ki tudna tisztulni hálapénz szempontjából is. 

Ehhez azonban rendszerszintű változás kell: nem csak az orvosbérek emelése, hanem az is kell hozzá, hogy a szolgáltatás minősége megfelelő, megbízható legyen, és a beteg ne akarja megkerülni azt. Kincses Gyula szerint amíg például nagyon hosszúak a várólisták, addig fennáll a probléma, hogy a beteg kerülőutat akar majd választani. A betegek akkor fognak bízni abban, hogy hálapénzadás nélkül is a megfelelő ellátáshoz jutnak, ha ezt tapasztalják, és ez le is van kommunikálva. Ehhez a kamara egy kampányt készít elő, amely rávilágít, milyen károkat okoz a hálapénz, és miért áll érdekében az orvosoknak és betegnek is ennek a gyakorlatnak a felszámolása.

Az üvegzsebből kilátszó a boríték

A másik eszköz, amivel a hálapénz ellen fellépnének, az a transzparencia. Kincses Gyula szerint az, hogy a betegeknek nem áll rendelkezésre kellő információ arról, hogy hol, kinél, milyen ellátáshoz juthatnak, azt eredményezi, hogy szóbeszédekre támaszkodva döntenek egyik vagy másik orvos mellett. Ahhoz pedig, hogy bejussanak, a hálapénzt tekintik eszköznek. 

Ezért a transzparencia az egyik fontos pillére lehet a hálapénzrendszer visszaszorításának.

A betegeknek ma valóban kevés információ áll rendelkezésre arról, hol, kitől kaphatnak biztonságos, jó ellátást. A Kamara elnöke szerint így lehet, hogy vannak úgynevezett sztárorvosok, akiket a betegek egymásnak ajánlanak, és mindenki hozzá szeretne kerülni, viszont lehetséges, hogy ennek az orvosnak az eredményességi statisztikái semmivel sem jobbak vagy rosszabbak, mint egy ugyanabban a kórházban dolgozó kollégájának. Azonban ezt a betegek nem tudhatják, hiszen ezek az adatok nem nyilvánosak. Hogyha ezt transzparenssé lehetne tenni, sokat segítene a betegutak tervezhetőségében, lerövidítésében, és persze abban is, hogy kevesebb hálapénz folyjon át a rendszeren. 

Kincses Gyula szerint az eredményességi, minőségi mutatók hozzáférésével beláthatják a betegek, hogy nincs értelme küzdeniük azért, hogy bejussanak egy adott helyre, egy "sztárorvoshoz", így csökkenhetnének az egészségügy terhei, egyenletesebbek lennének a várólisták is, és sokkal kevesebb hálapénz folyna át a rendszeren.

A gólyának fizetünk a legtöbbet?

Korábbi, hálapénzzel foglalkozó cikkünkben külön kitértünk rá, hogy a szülészet, nőgyógyászat területét különösen súlyosan érinti a hálapénz problémája. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Transparency International Magyarország Alapítvány tanulmánya szerint a szülészet az egyik leginkább érintett terület, ahol a szülést megelőző vizsgálatokon alkalmanként körülbelül 5 ezer és 20 ezer forint közötti összeget kitevő, míg a szülésért 50 ezer és 200 ezer forint közötti összeget elérő hálapénz kerül kifizetésre, választott orvos esetén. A tanulmány szerint annak ellenére, hogy az ellátások nagy része - ahogy a várandósgondozás és a szülés is - (elvileg) ingyenes, a lakosság jelentős része fizet hálapénzt: elsősorban a kórházi, fekvőbeteg ellátásért.

Kincses Gyula elmondta kérdésünkre, hogy miért lehet a szülészeteken sokkal súlyosabb gond a hálapénzadás gyakorlata: egyrészt a gyermekvállalás tervezhetősége miatt a szülők, családok előre fel tudnak készülni az esetleges kiadásokra, míg ha valaki más okból veszi igénybe a kórházi ellátást, az többnyire nem tervezett. A tervezhetőségből következő anyagi felkészültség mellett az is közrejátszik a szakember szerint a hálapénzadás elterjedtségében és mértékében, hogy a nőgyógyászati vizsgálat, a szülés mégiscsak intimebb folyamat, mint egy foghúzás. 

Ezen túl természetes igény a szülők részéről, hogy mindent megadjanak a gyermeknek, amit megtehetnek, vitaminokat szednek, terhestornára járnak, stb. Ez részben önmegnyugtatás is, ahogy az is például, hogy fizetnek a szülész(nő)nek. Ami viszont talán még ezeknél is nyomósabb ok, hogy:

a nőgyógyászatban alakulhatott ki először a köz- és magánegészségügy szürkezónás együttműködése

- mondta el a Kamara elnöke, és kifejtette, hogy ezen a területen vált először gyakorlattá, a nőgyógyász magánpraxisában jár a kismama várandósgondozásra, ahol fizet, viszont a szülést már állami ellátásban "intézi" ugyanannál az orvosnál. Emiatt azonban, mivel korábban ugyanannak az orvosnak kifizette a a gondozási díjat, továbbvitte ezt a gyakorlatot, így hiába állami ellátást vesz igénybe, a szülésért is fizet. Tehát a nőgyógyászat, szülészet területén tudott rendszerszerűen először kialakulni, hogy a magánegészségügy tarifarendszerét az állami ellátásban kezdték a betegek "alkalmazni" és hálapénzként kifizetni az így számított díjat.

Nincs tökéletes rendszer

Összegzésként Kincses Gyula elmondta lapunknak, hogy pontosan tudják, ha sikerül is mindent megvalósítani, amit a Kamara szeretne elérni az orvosbérek rendezésétől kezdve, a transzparencián át, a szankcionálásig, a hálapénz teljesen akkor sem fog megszűnni, de nem mindegy, hogy a lakosság 80, vagy 40, esetleg pusztán az 1 százalékát érinti.

Attól, hogy nem szabad adót csalni, az adócsalás még nem szűnt meg Magyarországon 

- világított rá a szakember, viszont véleménye szerint a változást mindenképpen ki kell, és ki is lehet eszközölni. Első lépésként ehhez meg kell hozni az alapdöntéseket, meg kell fogalmazni az alapüzenetet: szembesíteni kell a társadalmat azokkal a károkkal, amelyeket a hálapénz rendszer okoz - ezek közül pedig Kincses Gyula szerint az egészben a pénzügyi kár a legkevesebb.

Mindazt a korszerűsítést, szerkezet váltást, működés váltást, amit szeretnének elérni, azt a hálapénz rendszer blokkolja. Amíg ezt nem szorítjuk vissza, addig másban sincs előrelépés. Az biztos, hogy ha megszüntetni teljesen nem is, érdemi eredményt lehet elérni benne

- zárta a beszélgetést a MOK elnöke.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Portfolio

NEKED AJÁNLJUK
Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 29. péntek
Auguszta
13. hét
Március 29.
Nagypéntek
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem