Már a magyar betegek is inkább külföldön gyógyulnának

Évente kétezer egészségügyi dolgozó, köztük közel ezer orvos hagyja el Magyarországot, és fogadtatja el a diplomáját vagy képesítését külföldön. Az elvándorlás miatt hazánkban arányaiban kevesebb idő jut a betegfelvételre és a diagnózis felállítására, mint Nyugat-Európában. A legújabb tendencia, hogy már a betegek is követnék az orvosokat: egyre többen keresik a külföldi orvosi kezelés lehetőségét és az azt lehetővé tevő egészségbiztosításokat - állapította meg a CIG Pannónia hazai és nemzetközi statisztikákat feldolgozó elemzése.

Az orvosképzés tekintetében a világ vezető országai közé tartozunk, hazánkban minden százezer lakosra jut 15 diplomát szerző doktor, míg ez a szám például Svédországban épphogy eléri a 10 főt. A praktizáló orvosok tekintetében más a helyzet: míg Svédországban 4, hazánkban csupán 3 orvos jut ezer lakosra , így a magyar doktoroknak közel másfélszer több pácienst kell ellátniuk, mint a nyugati kollégáiknak. Ezt az ellentmondást a magyar orvosok és egészségügyi dolgozók kivándorlása magyarázza, ami 2010 és 2014 között összességében 10000 egészségügyi dolgozót, köztük 5000 orvost érintett - ennyien mentek külföldre dolgozni.

A legnépszerűbb célországok az Egyesült Királyság és Németország fej fej mellett, amit Ausztria és Svédország követ.

A szakemberek számának csökkenése mellett a kevés rendelkezésre álló diagnosztikai eszköz okozza a legnagyobb nehézséget. Világviszonylatban hazánkban az egyik legkisebb az egy főre jutó CT berendezések száma - egymillió lakosra mindössze 8 készülék jut - miközben az európai országok közül a legjobban teljesítő Izlandon ez a szám eléri a 40-et .

Ezen problémákat elkerülendő már nem csak az egészségügyi dolgozók veszik más országok felé az irányt, egyre több beteg is számol a külföldi gyógykezelés lehetőségével és az ezt lehetővé tevő biztosításokkal.

Azok tehát, akik nem szeretnék, hogy az államhatárok szabjanak gátat a gyógyulásuknak, saját maguk is finanszírozhatják gyógykezelésüket, és köthetnek külföldön érvényesíthető egészségbiztosítást. A külföldön végzett gyógykezelések fele Németországban történik, amit Spanyolország és az Egyesült Államok követnek.

A szolgáltatás keretében leggyakoribb a rákos megbetegedések felülvizsgálata és kezelése, amit az idegsebészeti beavatkozások követnek. Az elmúlt évek statisztikái jól mutatják, hogy az elsődleges diagnózis gyakran téves volt, és az esetek közel harmadában a nemzetközi szakértő gárda eltérő kezelést is javasolt, ami ezeknél a megbetegedéseknél életmentő lehet.

Az öt legveszélyesebb betegség illetve műtéti beavatkozás - a rákos megbetegedések, a by-pass műtét, a szívbillentyűcsere, az idegsebészeti műtét és az élődonoros szerv- és szövetátültetés - esetén a biztosító fedezi a gyógyuláshoz szükséges kiadásokat a legmegfelelőbbnek tartott egészségügyi intézményben, legyen az bárhol a világon. 

 - mondta el Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termék- és üzletfejlesztési igazgatója.