Beteg a gyerek? Így kaphatsz pluszpénzt és szabit is az ápolásra

Kinek mennyi pótszabadság jár?

A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, a pótszabadságokat, illetve azok mértékét pedig több dolog is befolyásolja, többek között az életkor, és a gyerekek száma.

Életkor után járó pótszabadság először abban az évben illeti meg a munkavállalót, amikor a szükséges életkort betöltötte, a gyermekek után járó pótszabadság pedig először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben jár, amikor a gyermek betölti a tizenhatodik életévét.

Az apának is jár a szabadság

Az apának gyermeke születése esetén öt munkanap jár pótszabadságként, amit legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a munkáltatónak.

Abban az esetben, ha ikrek születnek, hét munkanapot vehetnek ki ilyen jogcímen az apukák. Fontos tudni, hogy a munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár, amit a költségvetés térít meg a munkáltatónak, a szabadságot pedig abban az esetben is ki lehet adni, ha a gyermek halva születik.

A születésért járó plusznapokért cserébe a munkáltatónál be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, és írásban kell nyilatkozni arról, hogy a vér szerinti vagy örökbefogadó apa vállalja a szülői felügyeletet, és ezt a jogát nem szünteti meg. Halva született gyermeknél a halott-vizsgálati bizonyítvány eredeti példányát kell bemutatni.

Mikor jár a fizetés nélküli szabadság?

Ha már az összes szabadságunkat kivettük, és még mindig szükségünk lenne szabadnapokra, fizetés nélküli szabadságra is elmehetünk.

A munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani a szülőknek:

• a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából,

• a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza,

• illetve a munkavállalónak hozzátartozója tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de maximum két évre (a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében).

Így kaphatsz pénzt, ha beteg a gyerek

Abban az esetben, ha a szülő nem a saját betegsége miatt kényszerül szabadságra, hanem a gyerek betegsége miatt nem tud dolgozni, és gyermeke 12 éven aluli, a szülőt gyermekápolási táppénz illeti meg, ha:

• biztosítási jogviszonnyal rendelkezik,

• a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,

• a keresőképtelenség az orvos által megállapított és igazolt.

Amennyiben a beteg gyerek 12-18 év közötti, akkor csak méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz. Méltányosságból akkor adható táppénz a szülő részére, ha 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy kórházi kezelésben részesül, és a szülő a gyermeke mellett tartózkodik.

Hány napra és mennyi jár?

A folyósítás időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy a szülő egyedül neveli-e a gyermeket. A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:

• a táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár

• az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható

• a 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható

• a 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható

Az összeget a táppénz összegének megfelelően kell kiszámítani. Bár a táppénz összegét több tényező is befolyásolja, elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi. Az ellátások összegét, időtartamát az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is megállapíthatja.