Megszólalt a Vérellátó: ezt feltétlenül tudnia kell minden vérplazma-donornak

Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) a koronavírus járvány időszaka alatt is folytatta a vérvételek lebonyolítását, lehetőséget biztosított vérplazma adományozásra a koronavírusos betegek gyógyulásához és napi több ezres tesztkapacitással járul hozzá a koronavírus tesztek végzéséhez.

Pénzcentrum: Hogyan tudják koordinálni egyszerre ezt a sok feladatot?

Bayerné dr. Matusovits Andrea: Minden szakterületnek megvan a szakmailag kiválóan képzett és megfelelő vezetői gyakorlattal rendelkező felelőse. A felső vezetés napi szinten egyeztet a legfontosabb problémákról, hogy a megfelelő döntéseket a lehető legrövidebb időn belül meghozhassa és azokat végre is hajthassuk, az OVSz munkatársai pedig nagytudású és fegyelmezett csapatként dolgoznak. Országosan egységes szervezetként működünk, ez garantálja készítményeink minőségét és biztonságát.

A teszteket a Jahn Ferenc Kórház területén, kifejezetten a koronavírus diagnosztikára bővített, az ország legnagyobb kapacitású laborjában dolgozzák fel. Ezt a bővített kapacitást a járvány lecsengése után is ki tudják majd használni?

- mondta elaz OVSz főigazgatója.

Az OVSz fejlesztésének köszönhetően jelentősen megnövekszik a koronavírus-fertőzöttek gyógyításához szükséges plazmagyűjtési pontok száma és kapacitása Magyarországon. Sokan jelentkeznek vérplazmaadásra?

Nagy Sándor: Naponta 40-60 jelentkezőt regisztrálunk, közülük 10-15 ember minősül alkalmasnak plazmaadásra. Az alkalmasságot mindig a vér ellenanyag-szintje határozza meg, amelyet előzetes vérminta-vétellel ellenőrzünk.

A következő hetekben minden megyeszékhelyen lévő vérellátóban telepítésre kerülnek olyan speciális berendezések, amelyek alkalmasak a koronavíruson átesettek vérplazmájának gyűjtésére. A nagyobb országos lefedettség miatt több donorra számítanak?

MA: Igen. Jelenleg 10 városban tudunk plazmát gyűjteni, így naponta akár 20-25 konvaleszcens plazmaferezis (ez a speciális célú plazmagyűjtés hivatalos neve) is történik. Ez a szám reményeink szerint akár meg is duplázódhat.

Ki alkalmas vérplazmaadásra?

NS: A legfontosabb feltétel, hogy a jelentkező bizonyítottan átesett a koronavírus-fertőzésen. A jelentkezés folyamatáról és egyéb feltételekről részletes leírást találhatnak a potenciális jelentkezők a honlapunkon.

A fertőzést követően mennyi idő kell eltelnie, hogy valaki vérplazmát adhasson?

NS: Legalább 3 hétnek kell eltelnie a gyógyulást követően.

Mennyi ideig lehet valaki vérplazmadonor, vagyis mennyi idő átlagosan, amíg a vérminták tartalmaznak ellenanyagot?

NS: Mindaddig, amíg a vírus-ellenes antitest-szintje az előírt értékhatárt eléri. Ha alatta van, az még messze nem jelenti az ő védettségének elvesztését, de a plazma már nem tartalmazna kellő mennyiségű antitestet a vírus elleni harchoz.

Többször is adhat vérplazmát, aki már túl van a betegségen? Mennyi időnek kell eltelnie két gyűjtés között?

NS: Plazmát heti gyakorisággal gyűjthetünk az alkalmasnak minősült jelentkezőtől.

Adhat-e vérplazmát, aki megkapta a védőoltást koronavírus ellen? Az ellenanyag, amelyet az ő szervezetük termel, szintén alkalmas a betegek gyógyítására?

NS: A jelenlegi szabályozás és nemzetközi gyakorlat szerint kizárólag a fertőzésen átesett, gyógyult személyektől gyűjthető plazma.

MA: Az oltás eredményeként termelődő antitestek hatásosságára vonatkozó kutatások még zajlanak, publikált eredmények egyelőre nincsenek.

Továbbra is nagy szükség van véradókra is. Jelentősen csökkent a véradók száma a járvány hatására?

- mutatott rá Bayerné dr. Matusovits Andrea.

Fertőzésveszélyes lehet vért adni a járvány alatt?

NS: Egyáltalán nem. Az OVSz a legszigorúbb biztonsági intézkedések betartása mellett szervezi a véradásokat. Intézkedésinknek köszönhetően a vérgyűjtési helyszínek biztonságosabb bármelyik közösségi térnél, amit az emberek a járvány ideje alatt látogathatnak.

Most, hogy csak a sürgős műtéteket végzik el a kórházak, csökkent az országos vérszükséglet?

MA: Igen, csökkent. A járvány előtti időszakban és a két hullám között napi 1400-1500 egység vörösvérsejt koncentrátumot (legnagyobb mennyiségben használt vérkészítmény típus) használtak fel a kórházak. Az első hullám csúcsán ez napi 800-900 egységre csökkent, jelenleg napi 1100-1300 egységet kell biztosítanunk.

Egyes gyógyszerek előállításához szintén vérre van szükség: találunk is köztük olyan készítményeket, amelyek a járvány kezdete óta hiánycikknek minősülnek. Összefüggésben állhat-e ez azzal, hogy kevesebben mennek vért adni?

MA: Nem, ez nincs összefüggésben a véradással. A hiányt a gyógyszeralapanyagként szolgáló ipari plazma gyűjtésében a járvány miatt tapasztalt drasztikus visszaesés okozta, elsősorban az USA-ban, ami a világ legnagyobb plazmagyűjtője és exportőre.