Ennyire készült fel Magyarország a második hullámra: rajtuk is múlik a siker

A koronavírus-járvány hatására az egészségügy szinte a Föld összes országában kiemelt fontosságú topik lett az utóbbi hónapokban. Jelenleg hazánkban kedvező a járványhelyzet, a lakosság számához mérten viszonylag alacsony a regisztrált fertőzöttek száma, ám ha nem viselkedünk felelősen, könnyen belobbanhat újra a járvány.

2020. április 10-én még 210 új esetet regisztráltak, a legfrissebb adatok szerint augusztus 3-án már csak 9-et. Ha lesz második hullám, nem tudjuk milyen lesz: a szakértők véleménye is megoszlik azzal kapcsolatosan, hogy durvább, vagy éppen enyhébb lesz-e az elsőnél. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora még június végén egy online konferencián beszélt arról, hogy mivel a környező országok közül többen jelenleg is nagyon sok az új eset, a vírus ismételt behurcolásával novemberre ismét kialakulhat itthon egy járvány.

Hogy az országok egészségügyi rendszerei milyen mértékben van felkészülve egy újabb hullámra, nagyban függ a rendelkezésre álló védőeszközök mennyiségétől és minőségétől, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni az emberi tényezőt sem: azaz hogy konkrétan hány egészségügyi dolgozó áll a betegek rendelkezésére.

Kullogunk

Az OECD frissen publikált adatsora azt mutatja meg, hogy egy adott országokban ezer lakosra mennyi orvos és mennyi nővér jut. Az infografikán jól látható, hogy hazánk a vizsgált országok alsó harmadában helyezkedik el, itthon ezer lakosra 3,4 orvos és majdnem kétszer annyi, 6,6 nővér jutott 2018-ban. Azóta ez az szám tovább csökkenhetett. Ugyanakkor Norvégiában 4,9 orvos és összesen 18 nővér jut 1000 lakosra, míg Dél Afrikában 0,8 és 1,3 ez a mutató. 

A környező országok közül Csehország, Szlovénia és Ausztria megelőz minket, de például több orvosunk és betegápolónk van, mint a spanyoloknak, a szlovákoknak vagy éppen a lengyeleknek