Halálos tévhit terjed a magyar szülők körében: a gyerek élete múlhat rajta

Ősztől nem lesz választása a szülőknek: kötelezően be kell oltani a gyerekeket bárányhimlő ellen is. A tisztifőorvos korábban kijelentette: a legjobb, ha a lehető legkorábbi életkorban kapják meg a gyerekek a védettséget, akkor, amikor az anyai immunvédelem már nincs jelen a kisgyermek szervezetében. Így a Müller Cecília által ismertetett tervek szerint az első oltást a szeptember 1-je után már a 13 hónapos életkort betöltött gyerekek kapják.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb betegség, ami ellen kötelező lesz a védőoltás ősztől

Nem marad választása a szülőknek.

A bárányhimlővel együtt így már 12-re emelkedett azon oltások száma, amelyeket különféle életkorban, kötelezően meg kell kapnia a gyerekeknek. Ezek: a gümőkór (tbc), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), haemophylus influenzae b (Hib), a hepatitis B, a pneumococcus baktérium és a szeptembertől bevezetendő bárányhimlő elleni oltás.

Újdonság még oltás-ügyben, hogy nemsokára a fiúknak is lehetőség lesz beadni a HPV-vírus elleni vakcinát az ingyenes iskolai oltási program keretében - a 7. osztályos lányok eddig is ingyen kapták. A gyógyszergyártók szerint a készletek megvannak már, így csak a magyar kormány döntésére várnak. Ismert, a humán papillomavírus szövődményeként többféle ráktípus is kialakulhat, leggyakrabban méhnyakrák, ezért kezdték el a fiatal lányokat beoltani - ám ez az oltással megelőzhető.

Luxus az oltásellenesség

Bár a védőoltások hatékonyságáról, és szükségességéről több tízezer oldalnyi tudományos értekezés született már, rengetegen vannak azok, akik még ennek ellenére sem hajlandóak beoltatni a gyerekeiket a rendkívül fertőző, súlyos, akár halálos szövődményekkel járó betegségek ellen. Az oltásellenesség sok okra visszavezethető, mindenesetre gyakori érvként hozzák fel a vakcinák mellékhatásait. Ezek valóban léteznek, hiszen a védőoltásokban, hogy konyhanyelven fogalmazzunk, gyakorlatlag legyengített kórokozók vannak. Ám a mellékhatások még mindig enyhébbek, mint az esetleges fertőzések - és általában csak pár napig tartanak.

Mindennek ellenére a Wellcome Global Monitor frissen publikált, 140 országra kiterjedő kutatása szerint Kelet-Európában a megkérdezettek fele nem hiszi el hogy az oltások hasznosak, biztonságosak. Nyugaton egy fokkal megnyugtatóbb a helyzet, ott csak bő 40 százalék nem gondolja biztonságosnak a vakcinákat, világszinten pedig a megkérdezettek 84 százaléka jelentette ki, hogy bízik az oltásokban.

A Guardian is felfigyelt a lesújtó eredményekre, meg is kérdeztek egy londoni szakértőt a dologról. Dr. Heidi Larson szerint az oltásellenes igék jellemzően a közösségi médiában, az interneten terjednek rohamosan, és az innen áramló információk gyengítették meg az emberek bizadalmát a vakcinákban. Seth Berkley, a Vaccine Alliance elnöke az eredményeket értékelve arról beszélt, hogy Afrikában azért bíznak annyian az oltásokban (a világon a legtöbben), mert ott megtapasztalták az emberek, hogy milyen szörnyű is lehet egy súlyos járvány:

- idézte fel a szakember, aki szerint mivel a fejlett országokban manapság már kevésbé jellemzőek a komoly betegségjárvánok, ezért engedhetik meg egyesek azt a luxust, hogy a védőoltások ellen kampányoljanak.

A magyarok is kételkednek

Hazánkba is keringenek hiedelmek a védőoltásokról, és a Facebookon is rengetegen osztják a globálisan elterjedt véleményeket. Ám a tendenciák javulnak, legalábbis a 2018-2019-es tanévben 8710 szülő nyilatkozott arról, hogy nem kéri a humán papillomavírus elleni védőoltást hetedikes lányának (csak valamivel több mint 400-an azért, mert korábban már beadatták az injekciót), ezzel szemben tavaly még tízezer szülő mondott nemet az ingyenes vakcinára.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg szülő nem kérte az ingyenes, életmentő oltást a gyerekének

Pedig komoly betegséget lehet megelőzni vele.

A helyzet javulását mutatja, hogy Magyarországon a már említett régiós átlagon felüli a védőoltások elfogadottsága: a kutatás szerint összességében az emberek 77 százaléka bízik a vakcinákban. Korcsopotokra lebontva a 15-29 évesek között találni a legtöbb szkeptikust, csupán 61 százalék mondta: biztonságosak az oltások. A 30-49-es korcsoport körében a legelfogadottabbak a védőoltások, 76 százalék bízik bennük, és még az 50 felettiek körében is 71 százalék az arány.

Az is kitűnik, hogy a nők bizadalma nagyobb a dologban: 79 százalék állította, hogy biztonságosak a vakcinák, míg a férfiak körében a megkérdezettek 74 százaléka mondta ezt. A megkérdezett magyarok 90 százaléka felelte azt a vonatkozó kérdésre, hogy a gyerekeknek fontos megkapniuk a védőoltásokat, 96 százalék pedig kijelentette: beoltatta a gyerekét, vagy beoltatná, ha lenne neki.

Ugyanakor a magyar oltásellenesek pontos számát nem egyszerű megtudni, mivel 18 százaléknyian"neutral", azaz semleges választ adtak a vonatkozó kérdésekre - tehát nem jelentették ki egyértelműen, hogy nem bíznak az injekciókban, de az ellenkezőjét sem. Ám ez így azt jelenti, hogy kb. 5 százaléknyian valamennyire egyetértettek azzal, hogy nem biztonságosak az oltások - teljes népességre vetítve ez milliós szám is lehet.

Lesöpörték az érveket: viheti a gyereket a gyámügy

A magyar hatóságok azonban fontosnak tartják a védőoltásokat: nem véletlenül van előírva egy tucatnyi kötelezően, és a szabályokat be is tartatják, hiszen akár egy komoly járvány is lehet a vége annak, ha egyre több szülő nem oltatja be a gyerekét. Áprilisban az Alkotmánybíróság hozott egy precedensértékű döntést az ügyben:

Kiemelték: ez nem büntetőintézkedés, hanem kizárólag a gyermek érdekeit tartja szem előtt. Kimondták, hogy a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának jogosultja a gyermek, míg kötelezettje elsődlegesen a család, másodlagosan pedig az állam - így utóbbi beavatkozhat, ha indokoltnak találja.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lesöpörte az oltásellenesek érvelését az Ab: ki lehet emelni a gyereket a családból

Nem alkotmányellenes az intézkedés: a gyerekeknek jár a védelem.

A konkrét eset nem tárható fel teljesen, mert a beadványozó névtelenséget kért, de az biztosan tudható, hogy a szülők 2015-ben született gyermekük esetében az oltások mellett a védőnői segítséget is visszautasították. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ezzel a gyermek egészségi állapota és fejlődése kontrollálhatatlanná vált az állam számára, ami nemcsak az egyén, hanem a közegészségügy, azaz a társadalom szempontjából is komoly veszélyeztetés.

A beadványban a szülő lelkiismereti és vallásszabadságának sérelmére hivatkozott, azonban az Alkotmánybíróság szerint végső esetben a családból kiemelés is alkotmányos lehet, ha a szülő magatartása súlyosan veszélyezteti a gyermeket, és megtagadja a hatóságokkal való együttműködést. Hozzátették, hogy a szülők nevelési jogának elvonása csak ideiglenes lehet: amint az egészségügyi hatóságokkal együttműködő magatartásuk garantálható, a család egysége helyreállítható.