Magyarok ezrei halnak meg emiatt: már az is elég, ha kinyitod az ablakot

A föld lakosságának 95 százaléka egészségtelen levegőt szív magába - derült ki egy friss SGA (State of the Global Air) jelentésből. A kutatás rámutat, 2016-ban csaknem 6 millió ember halálát okozta valamilyen formában a levegőszennyezettség. Ezek közül a leggyakoribbak a stroke, különböző tüdőbajok, tüdőrák, illetve az ezekhez kapcsolódó szívinfarktusok.

Talán nem is annyira meglepően összességében Kínában halnak meg legtöbben a szennyezet levegő miatt, összesen több mint 1,5 millióan. Ha azonban a 100 000 lakosra jutó halálesetekről van szó, akkor drámaian fordul a lista, melynek élén toronymagasan Afganisztán áll, Pakisztán és India előtt.

Magyarország a választott országok közül középen helyezkedik el, ám azt azért érdemes kiemelni, hogy a régióban igen csak rosszul teljesítünk. Míg Ausztriában 100 000 lakosra 19, Szlovákiában 46,8, addig Magyarországon 52,3 halálesetért volt felelős valamilyen formában a rossz levegő. Ezzel a teljesítménnyel Ausztriánál majd 3-szor rosszabb a helyzet itthon, és bizony Románia is előz bennünket, ott ugyanis egyel kevesebb ember hal meg légszennyezettség miatt.

Rossz levegő

Az afganisztáni kiemelkedően magas halálozási arány elsőre meghökkentő lehet, sokan ugyanis a légszennyezettséghez szinte kizárólag az autók kipufogógázát, illetve a különböző óriási erőművek által kibocsájtott füstöt kötik. Ezek persze mind-mind károsak is, ám kiváltképp India és Kína megavárosaiban jelentkeznek leginkább. A gyérebb, jobbára szegényebbek által lakott területeken azonban az emberek mindent elégetnek, ami csak a kezük ügyébe kerül. Fát, műanyagot és egyéb kemikáliákat, amiknek a füstje rendkívül mérgező. Afganisztánban például mindkét probléma igen jelentősen jelen van, főleg a fővárosban Kabulban, de a probléma megjelenése Magyarországon is nagyon hasonló.

A SGA készített egy interaktív térképet is, amin azt lehet megnézni, hogy egyes országok levegőjében mekkora az úgy nevezett PM 2.5 részecskék aránya (mikrogramm/köbméter arányban számolva).  A PM 2.5 elnevezésű részecskék elnevezése egyébként olyan káros, füstből, szénszármazékokból, növényi pollenből, kipufogógázokból származó részecskéket takar, melyek 2,5 mikron nagyságúak vagy kisebbek.

Ahogy az a statisztikából is kiolvasható a környező országokkal Magyarországon a legnagyobb a PM 2.5 részecskék koncentrációja a levegőben. Olyannyira, hogy a második legtöbb is (Szlovákia, Horvátország) 5 mikrogrammal kevesebb káros anyagot tud felmutatni egy köbméter levegőben.

Fontos a szűrés

Magyarországon különösen nagy problémát okoz a levegő szennyezettsége, hiszen bár csak ebből nem lehet egyenes következtetést levonni, de nagyon sokan küszködnek légzőszervi panaszokkal, és vezető halálokok között is nagyszámban jelen vannak a daganatos megbetegedések is. Éppen ezért kiváltképp fontos részt venni különböző szűrővizsgálatokon.

Ma Magyarországon külön kiadás nélkül elmehetünk tüdőszűrésre, nőgyógyászati, prosztata, bőrgyógyászati vizsgálatokra, vagy akár elvégeztethetjük a teljes vérkép vizsgálatot is. Az itthon tapasztalható, sokszor rémisztő állapotú egészségügyi ellátás (hosszú várólisták, hálapénz) ellenére nagyon keveseknek van például egészségbiztosításuk. Az ő számuk alig haladja meg a 30 ezret.

Egy-egy ilyen szerződés pedig lehetővé teszi tulajdonosának, hogy elkerülje a hosszú várólistákat, külön díj befizetése kaphasson második szakorvosi véleményt, akár nemzetközi szinten is. E szerződések díja egyébként leginkább az életkortól függ, azaz minél fiatalabb valaki, annál kevesebb díjért veheti igénybe a színvonalas, gyors és biztosítás nélkül sokszor drága kezeléseket, ellátásokat. Sokat mondó adat ugyanakkor, hogy míg Magyarországon néhány tízezren rendelkeznek egészségbiztosítással, addig ez a szám például Ausztriában 2,5 millió.