Már csak öt hónapig köthetsz olcsón biztosítást

Mi az a gender direktíva?

Az Európai Unió Tanácsa 2004 decemberében fogadta el a 113-as irányelvet, hivatalosan "a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról". Az EU törvényeknek számító irányelvek (direktívák) közül a "gender direktívaként" is ismerté vált rendelkezés célja, hogy az Unióban a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formáját kiküszöböljék, főleg mivel a nemek közti egyenlőség az EU egyik alapelve. Bár a direktívában a nők és férfiak megkülönböztetésének megakadályozása számos területre vonatkozott, köztük az áruk és szolgáltatások egyenlő elérhetőségére, akadtak kivételek is, így például az egészségügy bizonyos területei, illetve a foglalkoztatás.

Kivételezett helyzetben a biztosítók

A direktíva alól az egyes tagállamok viszont felmenthették saját biztosítóikat 2007 december 21-ig a biztosítási termékek árazása tekintetében, a tagállamok pedig kivétel nélkül éltek is a lehetőséggel (így hazánk is). Ehhez mindössze annyit kellett tenniük, hogy 5 évente alátámasztják a nemek megkülönböztetésének létjogosultságát statisztikai alapokon. A direktíva tehát lehetőséget adott a biztosítóknak, hogy abban az esetben, ha a biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a díj számításában és a szolgáltatás nyújtásában a nemi hovatartozás tényezője meghatározó volt, akkor a biztosítók élhettek a nők számára eltérő árazás lehetőségével a 2007 december 21-e után kötött szerződéseknél.

Leginkább a halálesetre szóló kockázati életbiztosítások, járadékbiztosítások, betegbiztosítások, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) esetén volt tapasztalható érdemi különbség a nemek kockázatai között, árazásban a kgfb piacon azonban mára alig tapasztalható eltérés férfi és női díjak között, a baleseti statisztikák eltérése ellenére. A nők javára egyedül a halálesetre szóló életbiztosítások esetén egyértelmű a kedvezményezés, ami egyáltalán nem meglepő. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama csaknem nyolc évvel alacsonyabb a nőkénél, s ez a különbség csak a hatvan évet már megélt ügyfelek esetében csökken számottevően, pont abban az életkorban, ami a kockázati életbiztosítások esetében közel jár az életbiztosítás megkötéséhez még szóba jöhető maximális életkorhoz, vagy túl van azon.

Azt senki sem vitatja, hogy káresemény bekövetkezése esetén kockán forgó női és férfi életek értékében nincs semmilyen különbség, a férfi és női kárvalószínűség viszont nagyon is szignifikáns a halálesetre szóló biztosítások esetében, ez pedig a biztosítások árazásában is látványosan megmutatkozott az elmúlt években. Az Uniqa és a CIG kockázati biztosítást például kortól függően a férfiak általában 1,3 - 2,4-szeres áron tudják megvenni, de a piacon.

Vége a diszkriminációnak

A direktívának a biztosítók külön gyakorlatára vonatkozó részét azonban megtámadta a belga fogyasztóvédelmi szövetség, a Test-Achats, mivel a belga jogrend eltérősége miatt vita támadt az országban az életbiztosítások eltérő árazása körül. Az ügy végül Európai Unió Bírósága elé kerül, amely 2011 március 1-én hozott ítéletében kifejtette, hogy a biztosítási termékek árazásában tapasztalható nemi diszkrimináció nem felel meg a direktíva 5. cikke 1. bekezdésének céljával. Ennek megfelelően a biztosítóknak ez alól feloldást jelentő 2. bekezdést 2012 december 21-i hatállyal érvénytelenné nyilvánította. Érdekes, hogy a 2. bekezdés szerint a tagországoknak éppen erre az időpontra kellett volna elkészíteniük áttekintő értékelésüket, erre így viszont már nem lesz szükség.

Az unisex árazási kötelezettség csak a 2012 december 21-e után kötött biztosításokra vonatkozik, az európai biztosítóknak így bő másfél évük maradt az átállásra. A nők számára a kockázati életbiztosítás ára nagyjából 15 százalékkal, vagy akár ezt is meghaladó mértékben emelkedhetnek - a brit pénzügyminisztérium szerint. Az unisex árak ráadásul a kockázati biztosítások átlagos árszintjét is emelhetik. A nők ugyanis elfordulhatnak a biztosítástól a kockázatosságukhoz képest relatíve magas díjak miatt, miközben a kockázatosabb ügyfélnek számító férfiakat vonzhatja a biztosítás. Ezzel a biztosítottak összetétele kockázatosabbá válik, a férfiak arányának emelkedése pedig egyúttal az unisex díjak emelkedését is hozhatják.

És a folytatás...

A 2008 óta függőben lévő antidiszkriminációs irányelv miatt az Európai Biztosítók Szövetsége (CEA) tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy a biztosítók a biztosítási díjak megállapításakor továbbra is alkalmazhassák kockázati tényezőként az életkort. A kor szerinti megkülönböztetés tilalma azonban (melytől a biztosítók tartanak) az EU tagállamai részéről szerencsére nem élvez komoly támogatást - mondta a Portfolio.hu Biztosítási Konferenciáján tartott előadásában Hanák Gábor, a KPMG igazgatója. Amennyiben a díjakat életkor szerint sem lehetne eltérően megállapítani, az beláthatatlan következményekkel járna, és alapjaiban rengetné meg a kockázati biztosítások piacát. Hazánkban ugyanis a nők és férfiak halandósága között háromszoros a különbség (másutt Európában mindössze 1,5-2-szeres), azonban egy 18 éves nő és egy 65 éves férfi között már harmincszoros! Ha ezt nem lehet a tarifákban érvényre juttatni, annak óriási következményei lesznek - fejtette ki a Biztosítási Szemlének Marczi Erika, CIG Pannónia Életbiztosító belső ellenőre.