Ennyivel jár kevesebb egy nőnek ugyanazért a munkáért

Pénzcentrum
2012. március 16. 15:05

Az OECD tagországok között Magyarországon a legkisebb a nemek közti átlagos kereseti különbség, mindössze 6% - jelentette a szervezet hétfőn publikált jelentésében.


Múlt héten az Európai Bizottság is publikált egy hasonló adatot, amely viszont azt mutatta, Magyarország nem áll valami jól, az uniós átlagnál nagyobb a nemek fizetése közti egyenlőtlenség, 17,6%. Ezzel egyáltalán nem vagyunk elöl, 15 uniós országban is alacsonyabb ennél a különbség, ráadásul az Európai Bizottság szerint Magyarország az egyike azon országoknak, ahol romlott a helyzet. Hogy mondhatnak ennyire mást a szervezetek? Kinek van igaza?

Az OECD hétfőn publikált jelentése szerint átlagosan 16% a különbség a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak és nők (medián átlag-) keresete között az OECD tagországaiban. A legkisebb különbség pedig Magyarországon van: 6%, míg a legnagyobb Koreában: 39% (lásd 2. ábra).

Pénteken az Európai Bizottság is közzétett egy hasonló (gender pay gap) adatot, ami azonban azt mutatta, Magyarországon a két nem közötti kereseti különbség 17,6% a férfiak javára, ami egyáltalán nem számít jó eredménynek pl. Lengyelország 2%-ához képest, és az uniós átlagnál (16,4%) is rosszabb valamelyest. Ráadásul a tendencia hazánk esetében romlott is 2009-ről 2010-re. Mindkét szervezet adatai 2010-re vonatkoznak, az eltérés igencsak szembetűnő. Hogy lehet ez? Kinek van igaza?

A megoldás alapvetően módszertani eltérésekben keresendő. Két fontos különbség van. Egyrészt az OECD csak a teljes munkaidősök kereseteit vizsgálta, míg az Európai Uniós statisztika figyelembe vette a részmunkaidősöket is. A másik, még fontosabb eltérés, hogy a két szervezet nem egyforma átlagbért használ. Az OECD által használt a medián átlagbér, míg az Európai Uniós statisztikák az egyszerű számtani átlaggal dolgoznak. A medián átlag jellemzően kevésbé érzékeny a kiugró értékekre, ezért bizonyos esetekben alkalmasabbnak mutatónak találják, mérése ugyanakkor annál nehezebb, minél nagyobb elemszámról van szó.


Az OECD 2009-ig meglévő részletes adataiból kiderült, ha az egyszerű számtani átlag alapján számolt magyarországi átlagbéreket vennénk alapul, akkor a nemek közti fizetési eltérés 15,1%, ami már jóval közelebb áll ahhoz, amit az Eurostat publikált (az OECD statisztikai idősorai alapján számolt medián- és átlagbérre számolt fizetési különbségeket lásd 3. ábrán).

Az OECD idősoros adataiból más is kiolvasható, például az, hogy a mediánbér alapján számolva Magyarországon a nemek közti fizetési egyenlőtlenség számottevően csökkent 2001-ről 2003-ra, ami egybeesik a drasztikus minimálbér-emeléssel és még inkább a közalkalmazotti béremeléssel, ami némileg jobban érinthette a női munkavállalókat, mint a férfiakat. 2001-ben a minimálbér 40 ezer forintra emelkedett az előző évi 25500 forintról, majd 2002-ben 50 ezer forint lett. A közalkalmazotti béreket pedig 2002 szeptemberétől emelték meg 50%-kal.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 45 318 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 13,6 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 45 639 forintos törlesztőt (THM 13,95%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Bár hasonló alakot mutat, az átlagkereset alapján a különbségek szűkülése kevésbé látványos, a változás mértéke csekélyebb. Ez arra utal, hogy a 2000-es évek eleji béremelések hatása a felső jövedelmi decilisekbe kevésbé szivárgott "fel".


Az uniós és az OECD statisztika közti eltérés tehát módszertani, ugyanakkor szemléleti is, hiszen a középső jövedelmi decilis (a mediánbér) mindkét nem esetén alacsonyabb bérkategóriát képvisel. Azonban míg a férfiaknál a mediánbér az átlagbér kétharmadát éri el, addig a nőknél a háromnegyedét is meghaladja. Az átlagbér összevetése így inkább kifejezi azt, hogy mekkora az eltérés illetve egyenlőtlenség abban, hogy a nők magasabb bérjövedelmet is el tudjanak érni

 

HR BLOGGER
perfekt  |  2022.10.05 10:41
A különböző médiákban gyakran találkozunk olyan fogalmakkal, mint fenntarthatóság, fenntartható fejl...
vezetoi-coaching  |  2022.10.04 12:18
Sok minden érdekel, sok “projektem” van, írok róluk, miközben vannak, akik meg azt mondják, vagy a s...
hrdoktor  |  2022.10.03 04:31
A nőgyógyászati betegségeken kívül is vannak olyan betegségek, amelyek nőknél gyakrabban fordulnak e...
legacykft  |  2022.09.30 19:54
Albert Einstein az oxfordi egyetemen záródolgozatot készült íratni fizika szakos hallgatóival. Tanár...
hrbonbon  |  2022.09.23 11:40
      Simonyi Judit ügyvezető igazgató A Spencer Stuart kutatásának eredményét mutatta be a Harv...
Erre kevesen számítottak: egyre kevesebben veszik a Tokaji Aszút, ez fogy helyette a hazai boltokban

Tokaj-Hegyalján például bárki örökbe fogadhat egy szőlőtőkét, és egy év után, fáradozások nélkül, akár a saját névvel ellátott borát is kézhez veheti.

Több ezer magyar szülő rontja el így a gyerekét: vigyázz, nehogy elkövesd ezt a hibát

Mi, magyarok nem vagyunk a toppon, ha pénzügyi tudatosságról van szó, pedig fontos lenne, hogy jó példával járjunk gyermekeink előtt is.

Ismét zsebbe kell nyúlnia a magyar szülőknek: súlyos kiadás vár rájuk a következő hónapokban

Az infláció miatt a szülőknek a zsebpénz politikájukat is át kell gondolniuk, hiszen minden drágul, így bizony a zsebpénzt is emelni kellene.

Ők azok, akik a válságból is profitálnak: keveseknek jön be, de nagyot kaszálnak majd

Pistyur Veronika szerint a válságban erős üzleti tervek is születhetnek, hiszen jobban figyelünk, és reagálunk, mint akkor, ha kényelem van.

NAPTÁR
Tovább
2022. október 7. péntek
Amália
40. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Portfolio Future of Finance 2022
Pénzügyeink 5, 10 vagy 20 év múlva? Új konferencia ad teljes képet.
EZT OLVASTAD MÁR?