Így lehet a lesiklásból lecsúszás! Sokba kerülhet egy külföldi baleset

Évente több ezer magyar utazik a környező országokba síelni, azonban nem mindenkinek ér véget szerencsésen a kikapcsolódás. A síelés, a snowboardozás és a szánkózás a veszélyesebb sportágak közé tartozik, így megfelelő védelemre van szükségünk. "Sajnos, a biztosítási tudatosság nem sokat változott az utasbiztosításokat tekintve, a becslések szerint kiutazóknak továbbra is csupán mintegy harmada köt biztosítást, mielőtt elhagyja az országot" - állítja Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Utasbiztosítási bevétel (milliárd forint, 2010*: becslés)

Ezt támasztják alá a szegmens díjbevételi adatai is: 2007-ben 9,2, 2008-ban 9,6, 2009-ben 8,6 milliárd forintot költöttek, míg 2010-ben várhatóan 10 milliárd forintot fordítanak a magyarok utazással kapcsolatos biztosításra, azaz dinamikus növekedésről nem beszélhetünk. S azt is fontos megjegyezni, hogy 2009-ben a társaságok egyáltalán nem emelték díjaikat, idén pedig már kénytelenek voltak az infláció hatását beépíteni a tarifákba. A díjbevételek várható növekedése csupán ennek tudható be.

Pedig megfelelő utasbiztosítás nélkül elindulni síelni egyszerűen felelőtlenség. Elterjedt tévhit, hogy az Európai Egészség Kártya (EEK) az Európai Unión belül mindenre megoldást nyújt, és minden kockázatot fedez. Fontos tudni, hogy a kártya egy síbaleset esetén a mentés költségeit nem tartalmazza, miközben az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy egy helikopteres, vagy speciális hegyi mentés akár több százezer forintba is kerülhet. "Ezt később a pórul járt síelőnek kell kifizetnie" - magyarázza Horváth Péter.

A MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke további kockázatokra is felhívja a figyelmet. Például ha a sípálya alján vagy közelében csak magánklinika található, az állami kórházhoz történő elszállítás költségeit a sérültnek kell kifizetnie. Emellett a legtöbb országban az állami kórházakban is vizitdíjat vagy önrészt kell fizetni a kezelésekre, például a magyarok által közkedvelt Ausztriában naponta 10 eurót és a gyógyszerköltséget kell téríteni.

"A téli síutak biztosítását illetően még mindig nem vagyunk eléggé megfontoltak, holott egy baleset esetén több százezer vagy akár millió forintot is saját magunknak kell kifizetnünk. Általános, hogy egy-két napos külföldi síelés előtt az emberek nem kötnek biztosítást. Pedig ez annyira általánosan elvárt nyugati szomszédunknál, hogy van olyan osztrák régió, ahol a felvonónál, a bérlet megvásárlásakor megköttetik a biztosítást azzal, aki ilyennel nem rendelkezik" - mutat rá Horváth Péter.

Ugyanakkor az utasbiztosítás megkötése előtt érdemes jól szétnézni a piacon, hogy a számunkra legmegfelelőbb konstrukciót választhassuk ki. Nem minden utasbiztosítás tartalmaz síelésre szóló kockázatvállalást - különös tekintettel a pályán kívüli síelésre -, szerződéskötés előtt ezért érdemes ellenőrizni, hogy tartalmazza-e a síelés esetére szóló szolgáltatást, illetve hogy azon belül mit és milyen összegben térít. Érdemes megnézni, hogy tartozik-e a biztosításhoz felelősségbiztosítási kockázatvállalás, mert erre is szükség lehet, ha a síelő valakinek nekimegy a pályán és kárt okoz.

Érdemes azt is tudni, hogy a bankkártyás utasbiztosítások nagyobb része kisebb összegű és korlátozott kockázati körre terjed csak ki, és sok olyan kártya van forgalomban, amely mellé alacsony összegű és csak Európán belüli utazásra szóló biztosítást adnak. A MABISZ szakembere szerint már napi egy csésze kávé áráért megköthető a megfelelő védelem magyar nyelvű assistance szolgáltatással, olyan kiegészítő modulokkal, mint síléc- és poggyászbiztosítás, de van olyan társaság is, amelyik a fel nem használt síbérlet árát is megtéríti, ha nem alakultak kedvezően a körülmények.