Újabb csapás ez az autóiparnak: a segélycsomagok sem oldják meg a globális hiányt

Az alkatrész-felhasználók és -gyártók növekvő készletekkel, pénzügyi terhekkel és a kínálatban fellépő ostorcsapás-effektus valószínűségével szembesülnek. Utóbbi azt jelenti, hogy az ellátási lánc végén tapasztalható keresleti ingadozás készlet-instabilitáshoz vezethet az ellátási lánc teljes hosszában.

Egy másfajta hiány

A globális recesszióval kapcsolatos félelmek miatt az elektronikai termékek iránti eddig túlfűtött fogyasztói kereslet az utóbbi időben 30%-kal csökkent. Ez egyes technológiai területeken kapacitást szabadított fel, és átmenetileg gyakorlatilag megszüntette azt a rövidtávú chiphiányt, amellyel a világ az elmúlt két évben szembesült. Viszont a probléma nem tűnt el: míg a fogyasztói elektronika keresletének gyengülése miatt erősödött a csúcstechnológiát képviselő fejlett félvezető-kínálat, nem javult a nagyrészt autóipari és ipari vállalatok által használt (8" és 6" méretű lapkákon alapuló) hagyományos chipek alacsony kínálata.

„A mai félvezető-vásárlók kénytelenek kötéltáncot járni: egyszerre kell megküzdeniük a növekvő készletek kezelésével és a folyamatos ellátási problémákkal. A félvezetőgyártó vállalatok, az EMS szolgáltatók és néhány topvállalat által a termelés biztosítása érdekében nemrégiben felhalmozott felesleges készletek komoly pénzügyi terhet rónak a cégekre” – fogalmaz Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

Következésképpen hamarosan jelentős ostorcsapás-effektusra számítunk. Sok érintett vállalat a korábbi 16%-os átlagról mostanra több mint 23%-ra növelte biztonsági készleteit, így megnövekedett pénzügyi terheket kell kezelniük, különösen a növekvő tőkeköltségek miatt.

Nincs azonnali enyhülés

Bár a chiphiány leküzdése az elmúlt két év nagy kihívása, a pandémia és a globális recesszió miatt eddig nagyon kevés figyelem és erőforrás összpontosult az autóipari és ipari vállalatok által használt régebbi chipekre. Az autóipari piac 62%-a és az ipari piac 57%-a analóg/keverékjeles chipekre, mikrokontroller egységekre vagy speciális alkatrészekre, például MEMS-ekre (mikroelektromechanikai rendszerek) támaszkodik. Mivel a chipgyártók egyre inkább a fejlettebb chipek "jövőállóságát" keresik, ezek a régebbi és speciálisabb chipek egyre többször hiányozni fognak a piacról.

A kormányzatok által kiutalt segélycsomagok sem hoznak enyhülést: a nemrégiben elfogadott amerikai CHIPS-törvény például csak 5%-ot különít el a régebbi node-ok (a hálózat részét képező, különálló egység) gyártásának növelésére. Hasonlóképpen, az európai chiptörvényben található nem egyértelmű költségvetések és iránymutatások sem igazán fogják befolyásolni az autóipari és ipari vállalatokat érintő node-hiányt.

Várakozásaink szerint ennek a jogszabálynak legalább 2024/2025-ig nem lesz mérhető eredménye, mivel eddigre várhatóak a piaci korrekciók hatása

– tette hozzá Schannen Frigyes.

A Roland Berger szerint a jövőben az érintett vállalatoknak át kell térniük a központosított E/E (elektromos/elektronikus) architektúrákra és a modern node-okkal kompatibilis félvezetőket kell használniuk. Ezeknek az integrált rendszereknek köszönhetően jelentősen javulhat majd például az autóipar esetében a járművezérlés, a biztonsági funkciók, az infotainment-rendszerek, az aktív biztonsági megoldások, valamint egyéb kényelmi, komfort és csatlakoztathatósági funkciók is.

Emellett a cégeknek készlet-korrekcióra és optimalizálására kell összpontosítaniuk, hogy megszüntethessék a felesleges költségeket.