Ezért vásárol a legtöbb magyar e-autót: sokan nem is tudnak a támogatásról

2050-re a globális felmelegedés mértéke a 1,5 fokot is meghaladhatja, amit csak zéró szén-dioxid kibocsátással lehet elkerülni. A közúti közlekedés a világ CO2-kibocsátásának 20 százalékát teszi ki csak az EU-ban, ráadásul a forgalomban lévő járművek fele vállalati tulajdonú, ezért az autóipari szereplőknek és a cégeknek is felelősséget kell vállalniuk a karbonsemlegesség megvalósításában. Ennek elősegítésére az Európai Parlament és az Európai Tanács meghatározták, hogy 2030-ra az új személygépjárművek kibocsátási értékét 37,5 százalékkal, a haszongépjárművekét pedig 31 százalékkal kell majd csökkenteni a 2021-es adatokhoz képest. 

Ezenkívül mintegy 20 járműgyártó és ugyanennyi ország tűzött ki az elektromos járművek használatára vonatkozó célokat az elmúlt években, melyek következtében öt év alatt meghatszorozódott a teljesen elektromos és plug-in hibrid járművek száma, így 2018 szeptemberében már 4 millió ilyen közlekedési eszköz volt forgalomban. Az előrejelzések szerint ez a növekedési tendencia folytatódik a következő évtizedekben is: az elektromos autó eladások 2030-ra várhatóan elérik majd a 28 milliót, 2040-re pedig az 56 milliót. 

A kormányzat hajtja az e-mobilitás motorját

A LeasePlan részvételével megrendezett idei Világgazdasági Fórum fő témája a klímaváltozás volt, ezért a vállalat még a davosi konferencia előtt nyilvánosságra hozta EV Readiness Index 2020 riportját, amely az e-mobilitás helyzetét tanulmányozza. A kutatásból kiderül, hogy az elmúlt egy évben a vizsgált európai országok szinte mindegyike fejlődött az elektromos autózás terén, de Hollandia, Norvégia és Nagy-Britannia a legfelkészültebbek a témában. Az összesítésben Magyarország a tavalyi 16. helyről a 14.-re lépett elő, megelőzve többek között Svájcot, Spanyolországot és Olaszországot.

A kontinensen az újonnan regisztrált elektromos járművek száma átlagosan 60 százalékkal emelkedett - a legnagyobb mértékben Luxemburgban (+154%), Írországban (+127%) és Hollandiában (+120%). Magyarországon 586 új elektromos autót regisztráltak egy év alatt, ami 71%-os növekedést jelent. 

A LeasePlan megállapítása szerint a fejlődés elsősorban a jobb töltési infrastruktúrának és a kibővült kormányzati ösztönzőknek köszönhető, amelyek kulcsfontosságúak az e-mobilitás elterjedésében:

• Európai szinten 73 százalékkal nőtt a nyilvános töltőállomások száma, és az egyes országokban átlagosan több mint 4000 gyorstöltő található. A kutatás szerint Magyarországon 679 közterületi töltőpont van, ami 90-nel több, mint tavaly, ezek közül a gyorstöltők száma a 100-at is meghaladja. Becslések szerint pedig 2000-nél is több töltőpont jöhet létre 2020-ban.
• A zöldrendszámos autók állami támogatásának (pl. vételártámogatás, regisztrációs- és súlyadó-kedvezmény, vállalati adókedvezmények és alacsonyabb ÁFA-kulcs) mértéke Magyarországon, Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Portugáliában a legnagyobb. 

Magyarországon az alábbi támogatások vehetők igénybe:

• vásárlást ösztönző állami támogatás új, tisztán elektromos személy- és kishaszongépjárművekre: a támogatás összege a maximum bruttó 20 millió forint értékű vételár 21 százaléka, legfeljebb 1,5 millió forint. A támogatást a cégek 2020. március 31-ig tartósbérleti-konstrukcióval is igénybe tudják venni a LeasePlanen keresztül, aki nem csupán az igényléssel járó adminisztrációt vállalja át, hanem kedvezőbb havi díjat is biztosít azzal, hogy belekalkulálja a havi díjba a támogatás összegét.
• adó- (gépjármű-, cégautó- és regisztrációsadó-mentesség) és illetékmentesség (vagyonszerzési és átírási)
• kedvezményes kötelező biztosítás (kgfb): átlagosan 15 százalékos megtakarítás
• ingyenes parkolás az ország több területén
• ingyenes behajtás védett övezetekbe (helyi rendelet alapján)

- mondta Tex Gunning, a LeasePlan CEO-ja. A kormányzati programok és az infrastrukturális befektetések mellett az elektromos autók elterjedését egyéb globális trendek is segítik majd a közeljövőben. Ilyen a lítium-ion akkumulátorok kapacitásának növekedése és egyúttal áraik folyamatos csökkenése, valamint az elektromos járművek teljes bekerülési költségének csökkenése, amely néhány európai piacon már most alacsonyabb, mint a dízelmeghajtásúaké.