Már Októberben emelkedhet a benzin és a gázolaj jövedéki adója

A kormány a gazdasági átláthatóság jegyében tért át a tavaszi költségvetésre és az adótörvénykezésre. Így a 2017-es költségvetést és az elvileg 2017 januárjától érvényes adószabályokat is elfogadták idén júniusban a parlament nyári szünete előtti napokban. A kormány által beterjesztett adójavaslatban szerepelt, a jövedéki adó azon módosítása, hogy ha az olajár tartósan 40 vagy 50 dollár alatt marad hordónként, akkor automatikusan megemelnék a jövedéki adó mértékét. A parlamenti "vitában" végül a lehető legrosszabb verzió jött ki: nem az autósoknak kedvező 40 dolláros határt, hanem a költségvetésnek kedvező 50 dollárt fogadták el a kormánypárti képviselők és nem január elsejétől, hanem már szeptembertől hatályba lépett az új metódus. Így az első adóemelésre már október elsején sor kerülhet.

Az elfogadott törvény szerint akkor emelkedik a negyedév első napján az adó, ha a megelőző negyedév első 75 napjának - jelen esetben július elseje és szeptember 15-e között - napi középárfolyam 50 dollár alatt maradt. A pontos számot a NAV/NGM páros szeptember 22-én hozza nyilvánosságra - vagyis ekkor jelentik be az adóemelés/adócsökkentés tényét is. Az adó mértékét minden negyedévben felülvizsgálják, így legközelebb a karácsony előtti napokban jöhet az újabb emelés vagy csökkentés bejelentése.

Tuti az adóemelés

Az Investor.com adatai szerint a vizsgált időszakban a Brent átlagára 46,91 dollár volt - vagyis az jelentősen elmarad a 50 dolláros határtól, így október elsején nagy valószínűséggel áremelés jön a kutakon. Ráadásul mint az látható alig volt a vizsgált 75 nap során olyan, amikor 50 dollár felett lett volna a napi árjegyzés. Az NGM korábbi közleményéből az is kiderül, hogy ez a benzin esetében a jövedéki adó literenkénti 5 forintos, a gátolaj esetében plusz 10 forintos emelést jelent. Ám benzin és a gázolaj egy különös termék: itt még az adót is adóztatják, ugyanis jövedéki adósított árra dobják rá a világrekord 27 százalékos áfát, így benzin literenkénti ára október elsejétől 6,35 forinttal, a dízel pedig 12,7 forinttal emelkedhet, amennyiben a piaci hatások (olajárváltozás, dollár-forint keresztárfolyam) nem módosítanak a kútárakon.

A kormány különösebben nem indokolta jövedéki adóemelést: az NGM legutóbbi közleménye azzal édesítette meg a rossz hírt, hogy a többletbevételeket közútfejlesztésre költik. Ám a költségvetés egyszerűen nem így működik, hanem a néhány milliárd forintnyi pluszbevétel eltűnik majd a többi bevétel között. Az első félévi üzemanyag-forgalmazási adatokkal számolva, az utolsó negyedévben a büdzsé 7,6 milliárd forint pluszbevételre tesz szert az emelés révén, a benzinből 1,9, míg a gázolajból 5,7 milliárd forintos extra bevétel keletkezik. Egész évben 984 milliárd forintos jövedéki adóbevételre számít az állam, vagyis a mostani emeléssel a többletbevétel még az egy százalékot sem éri el - igaz most csak egy negyedév számít.

Úszik a százmilliárdokban a kormány

Évközi adóemelésre akkor szokott egy kormány sort keríteni, ha a költségvetés nagy bajban van. Jelenleg nem ez a helyzet: az államháztartási hiány soha nem látott mélységekben van, épp azért mert olyan több száz milliárd forintos adóbevételekre tett szert az állam, amire a büdzsé tavaly tavaszi tervezésekor nem is gondoltak. Az egyik ilyen tétel a GE (ex General Electric) magyar leányával kötött megállapodás: a cég adóoptimalizációs ügylet keretében csak az idén 270 milliárd forintos extra adót fizet be költségvetésbe, amit jövőre újabb 270 milliárd követ.

Szintén nem számolt a költségvetés az MNB 50 milliárdos osztalékbefizetésével, vagy az állami földárverésekből befolyó 270 milliárd forinttal. Csak ez a három tétel 590 milliárd forintos extra, tehát terven felül bevételt jelent. Ilyen költségvetési környezetben döntött a kormány a jövedéki adó évközi emeléséről.