Hatalmas összeget költ Magyarország a gigantikus uniós űrprogramra: erre megy el a felszabadított pénz

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy párizsi űripari csúcstalálkozón jelentette be, hogy az első műholdakat 2029-től állítják pályára. A program felgyorsításáról még augusztusban született döntés, miután az ukrajnai háború, a polgári repülést nehezítő navigációs zavarások és a kiberfenyegetések rávilágítottak arra, hogy válsághelyzetben Európának saját magának kell garantálnia a távközlési kapcsolatot. A különböző magasságú pályákon keringő műholdakból álló hálózat teljes kiépüléséig a meglévő uniós kapacitások összekapcsolásával biztosítják a védett kommunikációt.

A páneurópai infrastruktúra fejlesztésében Magyarország is részt vesz. A Tisza-kormány a korábban befagyasztott, majd felszabadított tízmilliárd eurós helyreállítási forrásból 500 millió eurót fordít az IRIS² programban való magyar részvételre, amellyel az ország közvetlenül bekapcsolódik a kiemelt biztonsági jelentőségű hálózatba.

Az űripari függetlenséghez elengedhetetlen a hordozórakéta-ágazat támogatása, ezért a Bizottság az Európai Űrügynökséggel közösen hangolja össze a megrendeléseket, kiszámíthatóságot biztosítva a szolgáltatóknak. Von der Leyen emellett nyíltan kiállt az Airbus, a Thales és a Leonardo Bromo tervezett közös vállalata mellett. Az integráció megkönnyítése érdekében módosítanák a fúziókra vonatkozó uniós irányelveket, mivel az európai cégeknek megfelelő méretre van szükségük a globális piaci versenyképesség megőrzéséhez.

A fejlesztéseket több pénzügyi eszközzel is ösztönzik. A Cassini-program kétmilliárd, az új Scaleup Europe Alap pedig ötmilliárd eurónyi kockázati tőkét mozgósít, amelynek jelentős részét az űrszektorra fordítják. A következő többéves uniós költségvetési keret (MFF) tervezetében a Bizottság az eddigi összeg ötszörösét, 131 milliárd eurót javasol védelmi, biztonsági és űripari célokra.

A pénzügyi támogatás mellett az ágazat egységesítését is tervezik, ezért uniós szintű frekvenciakiosztást, valamint közös biztonsági és fenntarthatósági szabályokat tartalmazó űrjogszabályt vezetnének be. Szintén a tervek között szerepel egy európai űrpajzs létrehozása, amely a műholdak védelmét, a zavaráselleni lépéseket és a korai előrejelző rendszereket fogná össze. A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy ezek olyan képességek, amelyeket egyetlen tagállam sem tud önállóan kiépíteni, ám közösen Európa rendelkezik a megvalósításukhoz szükséges kapacitásokkal.