Véget lehet a kényelmes Európa korának: már az ellentámadást tervezheti von der Leyen

Az elmúlt évek ráébresztették Európát arra, hogy a korábban biztosnak hitt alapok – mint az olcsó energia vagy az amerikai biztonsági garanciák – megrendültek. Az egyre élesebb nagyhatalmi verseny és a szomszédban zajló háború miatt a kontinensnek önállóbbá és ellenállóbbá kell válnia. Ennek szellemében az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Kaja Kallasszal közösen új európai biztonsági stratégia készül.

A tervek között szerepel egy, a NATO-hoz hasonló gyors egyeztetési mechanizmus aktiválása fenyegetés esetén, valamint egy Európai Biztonsági Tanács létrehozása olyan partnerek bevonásával, mint az Egyesült Királyság, Norvégia vagy Ukrajna. Az európai védelempolitika is szintet lép, hiszen a hagyományos fegyverbeszerzések mellett az EU az Ukrajnával közösen fejlesztendő Freyja légvédelmi rendszerrel már a technológiai függetlenedést és az európai gyártókapacitások kiépítését is célozza, amihez a SAFE-alap nyújt pénzügyi fedezetet.

A stratégiai függetlenedés újabb mérföldköveként az EU szorosabbra fűzi kapcsolatait megbízható partnereivel, különösen az Egyesült Államok kiszámíthatatlanná válása és Donald Trump elnöksége miatt. Von der Leyen bejelentette, hogy Kanada hamarosan az Unió első társult tagjává válhat. A kibővített partnerség révén Európa biztonságos forrásból juthat hozzá az ipar számára kritikus nyersanyagokhoz – például az alumíniumhoz, a rézhez és az uránhoz –, miközben Kanada is sikeresen csökkentheti az amerikai piactól való függőségét.

A gazdasági lemaradás megállítására a Bizottság elnöke a szabályozások egyszerűsítését ígérte, ugyanakkor határozottan felszólította a tagállamokat a felelősségvállalásra. Brüsszel megelégelte, hogy a nemzeti kormányok rendre az uniós intézményeket teszik felelőssé az adminisztratív terhekért, miközben saját jogalkotásuk során indokolatlan többletkövetelményeket, úgynevezett gold-platinget alkalmaznak az uniós irányelvek átültetésekor.

A migráció kezelésében egy új vészhelyzeti keretrendszer kidolgozása a cél, amely rugalmasabb fellépést tenne lehetővé abban az esetben, ha harmadik országok politikai nyomásgyakorlásra használják a menekülteket. Bár az illegális határátlépések száma az elmúlt időszakban jelentősen csökkent, a Frontex megerősítése és a kitoloncolások felgyorsítása továbbra is prioritás marad. A hangsúly egyre inkább a problémák helyben történő kezelésére tolódik, így az EU átfogó képzési és munkahelyteremtő programokat indít a mediterrán térség országaiban a fiatalok helyben tartása érdekében. A határvédelem hangsúlyosabb uniós prioritássá válása egyúttal új politikai alapot teremthet a magyar kormánynak is a migrációs forrásokról szóló tárgyalásokon.

A mesterséges intelligencia területén az Unió kettős stratégiát követ. Egyrészt novembertől felgyorsítja a technológia ipari, egészségügyi és mezőgazdasági alkalmazását, hogy a meglévő európai adatokra támaszkodva ledolgozza a kontinens versenyhátrányát. Másrészt – egyetértésben a vezető amerikai technológiai cégvezetők figyelmeztetéseivel – szigorúbb nemzetközi ellenőrzést sürget a legfejlettebb, önfejlesztő MI-modellek felett, amelyek felügyelet nélkül súlyos kiberbiztonsági kockázatot jelenthetnek.

A hétköznapokat leginkább érintő bejelentés az EU Kids Act tervezetének bemutatása volt, amely radikálisan átalakítja a gyermekek internethasználatát. A javaslat 13 éves kor alatt teljesen betiltaná a közösségi média használatát, 13 és 15 év között csak szülői felügyelettel engedélyezné, a 15 és 18 év közötti korosztálynál pedig kötelezővé tenné az addiktív funkcióktól mentes platformok kialakítását. A legfontosabb jogi változás a bizonyítási teher megfordulása, így ezentúl a technológiai óriásoknak kell igazolniuk, hogy szolgáltatásaik biztonságosak a kiskorúak számára. Az Unió egyúttal egyértelművé tette, hogy az európai fogyasztóvédelmi elvekből nem enged, hiába várható ezzel kapcsolatban komoly nyomásgyakorlás és kereskedelmi fenyegetés a washingtoni adminisztráció részéről.