Szívszorító, mi maradt az egykor virágzó borsodi faluból: kihalt tanyaközpont, düledező házak – itt forgatták az Argót is

A HelloVidék nemrég mutatott be egy Vas vármegyei települést, ahol ma már nincsenek házak, nincsenek utcák, és első ránézésre tényleg úgy tűnik, mintha a föld nyelte volna el. Az erdő lassan visszavette az osztrák–magyar határsávba zárt falucskát, amit nem bontott le az idő, azt benőtte a gaz – és a kockásliliom, ami miatt ma is sokan túráznak erre. A bokrok között lassan feltűntek az egykori házhelyek, a régi temető, a malom lábazata és mindaz, ami még megmaradt Magyarbüksből.

Hasonló történet rajzolódik ki a Borsodban található Nagyecséren is. Az egykor több száz embernek otthont adó településen ma már alig maradt valami a régi falusi életből. Az Elhagyatott régi épületek Magyarországon közösségi oldala új fotósorozatban mutatta meg, milyen állapotban vannak ma az egykori borsodi falu épületei. Nagyecsér egyébként az egyik helyszíne volt az Argo című magyar filmnek is. A 2004-es moziban a települést a Hortobágy melletti faluként említik, Nagyecsér azonban a Tisza túloldalán található: a Hortobágyi Nemzeti Park szélétől mintegy 15, Hortobágy községtől pedig közel 30 kilométerre fekszik.

A most közölt fotókon elhagyott, pusztuló parasztházak, a kísérteties templom és a magára hagyott temető keresztjei tűnnek fel. Különös belegondolni, hogy ezen a helyen egykor tanyasi gyerekek jártak iskolába, kocsma és szatócsüzlet működött, a környező tanyák lakói pedig ide jártak templomba. Nagyecsér nem egyszerűen egy lakóházakból álló település volt: a környék tanyavilágának központjaként is működött. Ahogy egy kommentelő a friss bejegyzés alatt megjegyezte:"Itt lakott a mamám, a keresztszüleim, itt nőtt fel az anyukám, még gyerekként emlékszem az életre. Egy csodahely volt!"

Egykor 700-an éltek itt

A község első okleveles említése 1396: Nagmichal névvel. Külterületi lakott helyeinek száma Nagyecsérrel az 1960-as statisztikában 15, melyekben összesen 450 fő lakott. Egy későbbi leírás szerint 23 tanya tartozott hozzá (Almási, Dobozi, Eperjes, Egyes, Farkas, Fáy, Fendula, Gólyás, Gyékényes, Kisgólyás, Kisecsér, Kenyérvágó, Kuper, Márk, Nagyecsér, Nagyház, Pillantó, Salamon, Serák, Szomolló, Telek, Tepor, Zsindelyes).

Nagyecsér a 20. század elején alakult ki, amikor a környék egyik nagybirtokát felparcellázták. Mezőkövesd, Szentistván, Maklár, Poroszló és Sarud felől is érkeztek telepesek, akik mezőgazdasági munkából és állattartásból próbáltak megélni. A település a harmincas évekre három utcából állt, és a fénykorában már iskola, templom, kocsma, szatócsüzlet, kovács- és cipészműhely is működött itt. A lakosság egy időben elérte a 700 főt. Az iskola 1947. január 10-én nyílt meg. Az egytantermes intézményben akkor 78 gyerek tanult, ráadásul nemcsak Nagyecsérről, hanem a környező tanyákról is jártak ide diákok.

EZ IS ÉRDEKELHET

Halálraítélt, parányi magyar falvak: itt a top 5-ös lista, ahová mi bármikor beköltöznénk

A magyar vidék legparányibb településeit hozzuk: listánkon egytől-egyig háborítatlan természeti környezetben, varázslatosan szép kis faluk sorát találjuk. A falusi CSOK talán még megmentheti őket?!

A falu számára azonban komoly hátrányt jelentett a nehéz megközelíthetőség. A Mezőnagymihály és Nagyecsér közötti műút soha nem készült el, ami különösen a csapadékos időszakokban nehezítette a közlekedést. Közben a hatvanas évektől egyre többen költöztek el. Előbb az iskola felső tagozata szűnt meg, majd az egész intézményt bezárták. 1960-ban már csak 187-en éltek Nagyecsérben. Az 1970-es évektől a házak pusztulásnak indultak, a természet lassan visszavette, amit az emberek valaha felépítettek. 

Előbb a fiatalok mentek el, aztán elfogyott a falu

A folyamat innen már nehezen fordítható vissza: a település elöregedett, a fiatalok máshol kerestek munkát és megélhetést, az idősebb generációk pedig fokozatosan kihaltak. Az iskolabezárás, az elvándorlás, az elöregedés és a rossz közlekedési kapcsolat együtt végül a település elnéptelenedéséhez vezetett. 2001-ben már mindössze hét lakosa volt Nagyecsérnek.

A falu azonban nem tűnt el egyik napról a másikra. A korábbi beszámolók szerint voltak olyan ingatlanok, amelyeket hétvégi házként vagy más célra még használtak. Az agraroldal.hu 2016-os írása szerint Tóth Rudolf budapesti vállalkozó több mint egy évtizede él Nagyecséren az év nagy részében. A vállalkozó elhivatottságának köszönhetően a falu néhány részlete megmenekült a teljes enyészettől, a templomot helyreállították, az elektromos hálózatot részben felújították. A Wikipédia szerint 2018-ra aztán gyakorlatilag teljesen lakatlan településsé vált Nagyecsér, düledező házakkal, házromokkal, melyek között akkor már csak két ember élt.