Kiderült a súlyos igazság a magyar nőkről: ennyit ér valójában az egyenlőség Magyarországon

A Georgetown Institute for Women, Peace and Security 2025–2026-os indexe 13 mutató segítségével értékeli a nők helyzetét, ezt modellezte most legfrissebb infografikájában a Visual Capitalist. A vizsgálat többek között a foglalkoztatást, az oktatást, a pénzügyi hozzáférést, a politikai képviseletet, a jogi diszkriminációt, valamint a nők elleni erőszakot és a fegyveres konfliktusok közelségét is figyelembe veszi.

Az országok nulla és egy közötti pontszámot kaphatnak: minél magasabb az érték, annál kedvezőbb a nők helyzete. A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy az elmúlt időszakban megtorpant a globális előrelépés.

Az északi országok vezetik a rangsort

A lista első öt helyét kizárólag északi országok foglalják el. Dánia 0,94 pontos eredménnyel végzett az első helyen, Izland 0,93 ponttal lett második, Norvégia, Svédország és Finnország pedig egyaránt 0,92 pontot ért el. Luxemburg szintén 0,92 pontos eredménnyel következik, Belgium és Hollandia 0,91, Ausztria pedig 0,90 pontot kapott. A tíz legjobb ország közé Európán kívül egyedül Új-Zéland került be.

Európa fölénye az élmezőny egészében is látványos: a 35 legmagasabb pontszámot elérő országból 25 a kontinensen található. Európán kívül Új-Zéland és Ausztrália szerepel a legelőkelőbb helyen, mindkettő 0,90 ponttal. Kanada 0,89 pontot ért el, az Egyesült Államok pedig 0,84 pontos eredménnyel a teljes rangsor 31. helyére került.

Bár az északi államok kimagaslóan teljesítenek a nemek közötti egyenlőség legtöbb területén, a kutatók egy úgynevezett „északi paradoxonra” is felhívják a figyelmet. Eszerint a magas szintű társadalmi és gazdasági egyenlőség mellett ezekben az országokban viszonylag magas a párkapcsolati erőszakról beszámoló nők aránya.

Ez is azt mutatja, hogy az összesített pontszámok mögött országonként eltérő problémák húzódhatnak meg. A kedvező oktatási, munkaerőpiaci és politikai mutatók mellett a nők személyes biztonsága továbbra is külön vizsgálatot igényelhet. Sokak azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a magasabb esetszám összefüggésben lehet azzal is, hogy a nők nagyobb arányban jelentik be az atrocitásokat a hatóságoknak.

Afganisztánban a legrosszabb a nők helyzete

A rangsor másik végén Afganisztán áll, mindössze 0,28 ponttal. Jemen 0,32 pontot kapott, a Közép-afrikai Köztársaság és Szíria pedig egyaránt 0,36 ponttal került a legrosszabbul teljesítő országok közé. A 35 legalacsonyabb pontszámot elérő országból 23 Afrikában található. A lista végén nagy számban szerepelnek háborúval, politikai erőszakkal vagy tartós instabilitással küzdő államok is.

A biztonság pedig fontos eleme az indexnek: a mutatók között szerepel a fegyveres konfliktusok közelsége és a kifejezetten nőket célzó politikai erőszak is. A háborúk és a politikai instabilitás azonban nemcsak közvetlen életveszélyt jelentenek, hanem az oktatáshoz, a munkához és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést is korlátozhatják.

Afganisztánban különösen súlyos a helyzet. A közelmúltban közölt adatok szerint az afgán nőknek mindössze 7 százaléka dolgozik, miközben a férfiaknál 84 százalékos a foglalkoztatottság. A nőkre vonatkozó korlátozások az oktatásra, a munkavállalásra és a szabad mozgásra egyaránt kiterjednek.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a rangsor nem csupán a fizikai biztonságot méri. Az eredményeket a foglalkoztatás, az iskolázottság, a jogi egyenlőség, a politikai részvétel és a nők elleni erőszak együttesen alakítja. Emiatt a nők helyzete egy adott országon belül, illetve az egyes társadalmi csoportok között is jelentősen eltérhet.

Magyarországon van még mit javítani

Bár ezen a listán Magyarország a 33. helyen végzett, más nemzetközi összevetések azonban jelentős lemaradást mutatnak hazánkban. Az European Institute for Gender Equality (Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete) 2025-ös indexében Magyarország 57,8 pontot kapott a lehetséges 100-ból, ezzel az Európai Unió utolsó előtti helyén végzett.

Az index szerint a munkaerőpiacon például számottevő különbség látható. A nők 51,5 százaléka dolgozik teljes munkaidőben, szemben a férfiak 65,4 százalékával. A párkapcsolatban élő magyar nők átlagosan partnerük keresetének 70,1 százalékát viszik haza. Bár a foglalkoztatás területén 2010 óta javultak az ország eredményei, a pénzügyi egyenlőség mutatói az utóbbi időszakban romlottak.

A háztartási feladatok elosztása is egyenlőtlen: a nők 27 százalékponttal nagyobb valószínűséggel végeznek mindennap olyan munkákat, mint a főzés, a takarítás vagy a mosás. A felsőoktatásban végzett természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai – vagyis STEM – hallgatóknak pedig csupán 27,8 százaléka nő.

Az egészségben eltöltött idő tekintetében ugyanakkor sajátos különbség rajzolódik ki. Egy 65 éves magyar nő várható hátralévő életének 41,9 százalékát töltheti jó egészségi állapotban, míg az azonos korú férfiaknál ez az arány 48,7 százalék.

Rengeteg magyar nő tapasztalt már erőszakot

Különösen súlyos képet mutatnak a nők elleni erőszakra vonatkozó adatok. Magyarországon a 18–74 éves nők 49 százaléka számolt be arról, hogy 15 éves kora óta fizikai vagy szexuális erőszak érte. Ez 18 százalékponttal haladja meg a 31 százalékos uniós átlagot. A partner által elkövetett lelki erőszak a magyar nők 52 százalékát érinti, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban. 

Az érintettek 56 százalékánál az elszenvedett fizikai, lelki vagy szexuális erőszak egészségügyi következményekkel is járt. Azoknak a nőknek pedig, akik az adatfelvételt megelőző 12 hónapban tapasztaltak ilyen erőszakot, mintegy 42 százaléka senkinek sem beszélt a történtekről.

Javult a politikai képviselet aránya

A nők politikai képviselete ugyanakkor jelentősen javult a legutóbbi választáson. Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt több mint három évtizedben a nők aránya az parlamentben jellemzően 10 százalék körül stagnált, és 2022-ben is mindössze 28 nő jutott parlamenti mandátumhoz, ami 14,1 százalékos arányt jelentett.

A 2026-os választást követően azonban a 199 fős Országgyűlésben már 51 nő szerzett mandátumot, így arányuk 25,6 százalékra emelkedett. Ez nemzetközi összevetésben továbbra is alacsonynak számít, magyar viszonylatban azonban kiemelkedő eredmény.

A vezető politikai tisztségekben is nőtt a nők jelenléte: Forsthoffer Ágnes az Országgyűlés elnöke, Orbán Anita külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, Görög Márta igazságügyi miniszter, Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter, Bujdosó Andrea pedig a Tisza országgyűlési frakciójának vezetője lett.