Ennyit kell valójában várni a mentőkre Magyarországon: nyilvánosak a számok, ha tényleg nagy a baj, akkor sem jön rögtön a segítség

Az Országos Mentőszolgálat augusztus 25-én tette közzé az új kiérkezési statisztikáit, amelyek egyelőre a 2026 januárja és júliusa közötti időszakot fedik le. Az adatbázis nemcsak az országos eredményeket mutatja be, hanem sürgősségi kategóriák, régiók és különböző statisztikai mutatók szerint is összehasonlíthatóvá teszi az adatokat.

Korábban Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter arról írt a Facebook-oldalán, hogy a mentők kiérkezéséről közölt korábbi számítások és statisztikák módszertani szempontból hibásak voltak, hiszen a kiérkezési időt nem attól a pillanattól számították, amikor a bajba jutott ember vagy hozzátartozója segítséget kért. Az időmérés csak a mentőegység riasztásakor, illetve indításakor kezdődött el. Ezzel szemben az új rendszerben a közzétett kiérkezési idő már a segélyhívás elindításától kezdődik. Vagyis nemcsak a mentőautó vonulási idejét tartalmazza, hanem a 112-es segélyhívó központban és a mentésirányításban eltelt perceket is.

A legsürgősebb esetek feléhez 15,4 percen belül értek ki

A mentésirányítás a betegek állapota és az ellátás sürgőssége alapján prioritási kategóriába sorolja a hívásokat. A P1 kategóriába azok a betegek kerülnek, akiknél azonnali beavatkozás nélkül légzés- vagy keringésmegállás fenyeget, illetve instabil a légzési vagy keringési állapot. Ide tartozhat például egy súlyos sérülés vagy a tüdővizenyő.

A júliusi, egyelőre előzetes adatok szerint országosan 12 123 ilyen P1 feladatot regisztráltak. A medián kiérkezési idő 15,4 perc volt, ami azt jelenti, hogy az esetek egyik felénél ennél gyorsabban, másik felénél ennél lassabban ért a helyszínre a mentő. Az esetek 75 százalékában 20,3 percen belül, 90 százalékában pedig 26,4 percen belül érkeztek meg. Utóbbi adatból az is következik, hogy minden tizedik P1 riasztásnál 26,4 percnél hosszabb volt a teljes kiérkezési idő, szemben az ideális 15 perccel, ami egyébként a célérték is lenne.

Budapesten valamivel kedvezőbb volt a helyzet: a P1 feladatok 90 százalékánál 24,6 percen belül jutottak el a beteghez, júliusban 2408 ilyen eset történt a fővárosban. Az előző hónaphoz képest ugyanakkor enyhén romlott az országos mutató. A 90. percentilis júniusban még 26 perc volt, vagyis egy hónap alatt fél perccel nőtt. Budapesten 24,5 percről 24,6 percre emelkedett az érték.

Január óta összességében gyorsult az ellátás

A havi ingadozás ellenére a januári adatokhoz viszonyítva javulás látszik. Az év elején a P1 esetek medián kiérkezési ideje még 16,5 perc volt, júliusra azonban 15,4 percre csökkent. Ez 1,1 perces, mintegy 6,7 százalékos javulást jelent.

A P1 riasztások 75. percentilise 22 percről 20,3 percre, a 90. percentilis pedig 28,8 percről 26,4 percre mérséklődött. Vagyis a legsürgősebb esetek leglassabban ellátott részénél is rövidült a várakozás: a 90. percentilis 2,4 perccel, körülbelül 8,3 százalékkal csökkent január óta. A többi sürgősségi kategóriában szintén mérséklődtek a medián kiérkezési idők.

Közel 95 ezer esetet láttak el a mentők egyetlen hónap alatt

Júliusban összesen 94 930 P1–P4 kategóriába sorolt esetet regisztráltak. Ez nemcsak az előző havi 92 244 esetnél volt 2,9 százalékkal magasabb, hanem a közzétett, 2025 januárjáig visszanyúló adatsor legnagyobb havi értékét is jelentette.

A legsürgősebb P1 feladatok így az összes eset 12,8 százalékát adták. A P2 kategória részesedése 39,5, a P3-é 41,3, a P4-é pedig 6,4 százalék volt. A riasztások több mint négyötöde tehát a két középső, P2 és P3 kategóriába került. A júliusi terhelés az egy évvel korábbit is meghaladta. Míg 2025 júliusában 87 599 esetet regisztráltak, addig éves összevetésben 7331 esettel, 8,4 százalékkal nőtt a feladatok száma 2026 júliusában.

Nem a vonulás teszi ki a teljes kiérkezési időt

A Mentőszolgálat az új honlapon részletesen bemutatja azt is, hogyan áll össze a segélyhívástól a helyszínre érkezésig eltelt idő. A P1 esetek 2026. júliusi országos átlaga alapján a 112-es központban a hívás fogadása és továbbítása 1,4 percet vett igénybe.

További 1,4 perc telt el addig, amíg a mentésirányító fogadta a hívást és megnyitotta az esetlapot. A protokoll szerinti kikérdezés és a sürgősségi besorolás átlagosan 2,1 percig tartott, a mentőegység riasztása és helyszínre vonulása pedig 12,4 percet tett ki.

Ezek az átlagok összeadva 17,3 perces teljes időt adnak. Ez nem mond ellent a 15,4 perces mediánnak: az átlagot a kiugróan hosszú esetek felfelé húzhatják, míg a medián azt mutatja meg, hol helyezkedik el az adatsor középső értéke.

A mentőhívás és a kiérkezés folyamata. (Forrás: Országos Mentőszolgálat)

Jelentős különbségek vannak a régiók között

A P1 esetek júliusi medián kiérkezési ideje a Dél-Alföldön volt a legalacsonyabb, 13,7 perc. A Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon egyaránt 14 percet, Észak-Alföldön 14,3 percet, a Közép-Dunántúlon pedig 15 percet. A többi régióban már a 15 perces határérték fölött alakult a medián kiérkezési idő: Észak-Magyarországon 15,1, Közép-Magyarországon pedig 17 perc volt az érték. A leggyorsabb és a leglassabb régió között így 3,3 perces, nagyjából 24 százalékos eltérés alakult ki.

A P1 riasztások 90. percentilisénél már kicsit más a helyzet, itt a Dél-Alföldön 23,3, Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon 23,6 percen belül érkeztek meg. Ezzel szemben Közép-Magyarországon 28,3, Észak-Magyarországon 27,3 perc volt ugyanez a mutató. Az OMSZ az adatok kapcsán hangsúlyozta azt is, hogy a régiók adatai közvetlenül nem állíthatók egyszerű sorrendbe, mivel eltérőek a településszerkezetek, az útviszonyok, a távolság, valamint az ellátott betegek és esetek összetétele is.

A kevésbé sürgős eseteknél két óránál is hosszabb lehet a várakozás

A regionális különbségek az alacsonyabb prioritású feladatoknál még látványosabbak. A P4 kategória mediánja Dél-Dunántúlon 22,7, Nyugat-Dunántúlon 23,6 perc volt, míg Észak-Magyarországon 41,4, Közép-Magyarországon 42,5, Dél-Alföldön pedig 44,6 percet mértek.

A szélső értékeket jobban megmutató 90. percentilis Dél-Alföldön 129,4 percet ért el. Ez azt jelenti, hogy a régióban a P4 feladatok 10 százalékánál több mint 2 óra 9 perc telt el a segélyhívástól a helyszínre érkezésig. Észak-Magyarországon 115,3, Közép-Magyarországon 102,1 perc volt ugyanez a határ.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy életveszélyes állapotban lévő betegeknek kellett ennyit várniuk. A P4 besorolás stabil életfunkciókat és alacsony akut beavatkozási igényt takar, jellemzően krónikus betegséghez kapcsolódó, jelentős hirtelen rosszabbodás nélküli panaszokkal. A rendszer célja éppen az, hogy a rendelkezésre álló egységeket először a közvetlen életveszélyben lévő betegekhez irányítsák.

Olyan esetekhez is mentőt hívnak, ahol nem lenne rá szükség

A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége Facebook-oldalán üdvözölte a valós kiérkezési adatok nyilvánosságra hozatalát, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az indokolatlan hívások rendkívüli terhet rónak a mentőkre, és ronthatják a valódi veszélyhelyzetekben elérhető kiérkezési időket.

A szövetség mentődolgozók által gyűjtött példái szerint hívtak már segítséget azért, mert valakinek kutyaszőr ment a szájába, letört a műkörme, megfázás miatt nem kapott levegőt az orrán, vagy egy már elállt vérzés miatt aggódott. Mások több napja, hete vagy akár éve fennálló panaszhoz kértek mentőt, illetve azért, mert hányinger miatt nem akarták beszennyezni a saját autójukat. Előfordult az is, hogy valaki a szomszéd hangos horkolását vélte légzési elégtelenségnek. A szövetség szerint az ilyen hívások kezelésével mielőbb foglalkozni kellene, mert a feleslegesen lekötött kapacitás a ténylegesen sürgős betegek ellátását is lassíthatja.