Súlyos bajban Putyin? Olyan mélypontra került az elnök, amire a háború kezdete óta nem volt példa

A független Levada Központ mérései szerint az orosz elnök támogatottsága júliusra 74 százalékra csökkent. Bár ez az arány önmagában még magasnak tűnik, a korábbi, 80 százalék feletti értékekhez képest egyértelmű visszaesést mutat. Putyin népszerűsége legutóbb éppen az Ukrajna elleni invázió megindításakor, 2022 februárjában volt ilyen alacsony szinten. A bizalomvesztés hátterében a több mint négy és fél éve húzódó háború egyre kézzelfoghatóbb következményei állnak. Az orosz lakosság biztonságérzetét jelentősen rontják az ország belső területeit, köztük az olajfinomítókat érő rendszeres ukrán dróncsapások, amelyek következtében több régióban is üzemanyaghiány és jegyrendszer alakult ki.

Emellett a gazdasági nehézségek is egyre nyilvánvalóbbá válnak. Míg 2024-ben még 4,9 százalékos volt a GDP-növekedés, tavaly már csak 1 százalékos, az idei évre pedig a moszkvai kormányzat is mindössze 0,4 százalékos bővülést vár. Ráadásul a termelés jelentős részét a fronton gyorsan megsemmisülő hadiipari eszközök adják. A hadsereg eközben csak rendkívül lassan tud előrenyomulni, a jelentős harctéri áttörések pedig elmaradtak.

A háborús fáradtság mellett a legnagyobb feszültséget egy újabb esetleges mozgósítás réme okozza. A hírek szerint a hadsereg létszámhiánya miatt az orosz vezetés a szeptember 18. és 20. közötti választások után, várhatóan októberben újabb tömeges sorozást rendelhet el. Bár a Kreml ezt hivatalosan ukrán dezinformációnak nevezi és tagadja, az orosz lakosság egyértelműen a legrosszabbra készül. Az internetes keresőkben megugrott a mozgósítás elkerülésével kapcsolatos keresések száma, és már augusztus közepén tömegesen indultak meg a katonakorú férfiak a külföldi határátkelők felé. Csak a grúz határon fekvő Verhnij Larsz-i átkelőnél 24 óra alatt húszezer ember lépte át a határt a napokban, a célországokban pedig az újabb orosz emigrációs hullám miatt ismét megugrottak az ingatlanárak.

A növekvő elégedetlenség miatt a hatalom semmit sem bíz a véletlenre a küszöbön álló parlamenti és regionális választások előtt, így módszeresen iktatja ki azokat a politikusokat, akik háborúellenes üzenetekkel érdemi támogatottságot szerezhetnének.

Borisz Nagyezsgyint, aki a 2024-es elnökválasztáson még békepárti programmal próbált elindulni, a hatóságok előbb "külföldi ügynöknek" minősítették, majd egy régi közösségi médiás bejegyzése – egy Alekszej Navalnijt ábrázoló fotó – miatt rövid időre őrizetbe vették. Miután egyértelmű jelzéseket kapott arról, hogy amennyiben Oroszországban marad, súlyosabb retorziókra számíthat, a politikus augusztus elején Párizsba menekült. Elmondása szerint a hatalom egyre szűkíti a mozgásteret, így míg korábban bizonyos kompromisszumok mellett még lehetett ellenzékiként politizálni, mára a háború puszta kritikája is illegálissá vált.

Ezt bizonyítja az utolsó valódi, országos támogatottsággal rendelkező ellenzéki párt, a Jabloko esete is. Bár az állami mérések szerint a párt nem jutott volna be a Állami Dumába, a Kreml mégis adminisztratív eszközökkel akadályozta meg az indulásukat. A feladatot egy hatalompárti, nacionalista formációra, a Rogyinára bízták, amely teljesen abszurd vádakkal – például a párt békepártiságát területi engedményként értelmezve, vagy hirosimai fotók szerzői jogaira hivatkozva – támadta meg a Jabloko nyilvántartásba vételét.

A legfelsőbb bíróság helyt adott a panasznak, és augusztus 17-én jogerősen is törölte a Jabloko országos listáját. A leszámolás azonban itt nem állt meg, hiszen a párt egyik alelnökét, Lev Sloszberget több mint tizenegy év börtönbüntetésre ítélték az orosz hadsereg "lejáratása" miatt, valamint már folyamatban van a Jabloko regionális listáinak betiltása is. A választásokig hátralévő hetekben a rendszer várhatóan minden rendelkezésre álló eszközt megragad a rendszerkritikus hangok teljes elnémítására.

Címlapkép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher, MTI/MTVA