Ilyenre öt éve nem volt példa: teljesen elfordultak a magyarok ettől a slágerhiteltől

A Provident kutatása Magyarország mellett 9 országban, országonként mintegy ezer, 18 és 75 év közötti válaszadó bevonásával készült májusban.

Idén a magyarok 64 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban nem kért kölcsön, szemben a 2025-ös 49,9 százalékkal. Ez ötéves mélypont: 2022-ben még 57 százaléknak nem volt szüksége pluszpénzre. Hozzátették: az ezt követő években ez az arány fokozatosan csökkent, mert az orosz-ukrán háború hatására megugró hazai infláció, azon belül is a kiugró élelmiszer- és energiaárak miatt kevesebben tudtak kijönni a pénzükből.

A hazai közel 64 százalékos arány jóval magasabb a kutatásba bevont kilenc ország (Magyarország mellett Ausztrália, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Mexikó, Románia) 54,4 százalékos átlagánál.

A pénzügyi intézményektől való kölcsönfelvétel továbbra is korlátozott, a magas infláció miatt megemelkedett kamatok miatt. A Provident kutatása rámutat: idén a pénzintézeti kölcsönök aránya nem érte el a 15 százalékot, bár 2025-ben 12 százalék volt. A 2026-os hazai adat alacsonyabb a kutatásba bevont országok 23,5 százalékos átlagánál, míg a csehek és a lettek még a magyaroknál is nagyobb ívben elkerülik a pénzügyi szolgáltatókat - csak 13,8 és 13,9 százalékuk él ezzel a lehetőséggel.

A Provident kutatásának hazai eredményeit a Magyar Nemzeti Bank statisztikái árnyalják. A 2026. májusi adatok alapján a hitelpiac teljes volumene 41 százalékkal haladta meg a 2025. májusit, amit a lakáshitelek kiemelkedő, 70,5 százalékos növekedése és a személyi kölcsönök 31,8 százalékos bővülése ösztönzött. Ez utóbbi ugyanakkor nem a hitelfelvevők számának gyarapodását jelzi: az MNB adatai szerint a pénzintézeti személyi kölcsönök átlagos összege 15,9 százalékkal emelkedett egy év alatt, ami arra utal, hogy a növekedés jelentős része az egyedi kölcsönösszegek emelkedéséből fakad.

A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok elsősorban a családtagjaikhoz fordulnak kölcsönért. Az elmúlt egy évben kölcsönre szoruló résztvevők 19,1 százaléka nyilatkozott így, ami az utóbbi 5 év legalacsonyabb aránya. A 2026-os magyar mutató alacsonyabb az említett 9 ország 24,4 százalékos átlagánál. Magyarországon a kölcsönfelvétel elsősorban a fiatalabb felnőttek körére koncentrálódik, míg az idősebb csoportok sokkal kevésbé támaszkodnak kölcsönre.