22 °C Budapest
Euro bankjegyekből álló zökkenőmentes háttér - pénzhalom

A számok nem hazudnak, 2008 óta nem volt ekkora a gond az államháztartásokban: közel az újabb összeomlás?

2026. augusztus 18. 12:04

A 2008-as pénzügyi válság óta nem látott magasságba emelkedett a vezető gazdaságok államadósság-finanszírozási költsége. A piacok a közel-keleti feszültségek, a magas olajárak és az állami költekezés miatt tartós inflációtól tartanak, ami világszerte újabb kamatemeléseket vetít előre - írja a The Guardian.

Hétfőn az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban és Japánban is kiugróan nőttek az állampapírhozamok. A harmincéves francia államkötvény hozama 4,85 százalékra emelkedett, ami 2008 szeptembere óta a legmagasabb szint. Szintén többéves csúcsot döntött a harmincéves amerikai államkötvény 5,29 százalékkal, valamint a tízéves német állampapír 3,21 százalékkal, míg a harmincéves japán kötvény hozama 2,93 százalékos, harmincéves rekordra ugrott.

A dráguló államfinanszírozás hátterében az áll, hogy a befektetők tartósan magas inflációra rendezkednek be. Ezt a folyamatot a közel-keleti konfliktus nyomán magasan ragadt olajárak, a jelentős kormányzati kiadások, valamint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó, rendkívül költséges beruházások együttesen táplálják.

A makacs inflációs környezet miatt a pénzpiacok világszerte egyre nagyobb esélyt adnak a további jegybanki szigorításoknak. Dél-Koreában és Japánban különösen határozottak a kamatemelési várakozások, de a piaci árazások alapján annak is közel 85 százalékos a valószínűsége, hogy az Európai Központi Bank a jövő havi, szeptemberi ülésén kamatot emel. A magasabb kamatkörnyezet és a tartós pénzromlás miatt a globális kötvénypiacok kifejezetten nehéz időszak elé néznek.

Mi a helyzet Magyarországon?

Bár a statiszikák szerint a magyar államadósság alacsonyabb az uniós átlagnál, a valódi problémát nem maga az adósságráta jelenti, hanem annak az „ára”. Magyarország ma az Európai Unió egyik legmagasabb kamatterhét fizeti: miközben az államadósság GDP-arányos szintje 74,6 százalék, vagyis az eurózóna és az EU átlaga alatt marad, a kamatkiadások már a GDP közel 4 százalékát emésztik fel. Ez pedig nemcsak a költségvetés mozgásterét szűkíti, hanem a növekedési lehetőségeket is - nyilatkozta Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke a Pénzcentrumnak májusban, egy interjúban. A hazai költségvetés állapotáról szóló anyagunk IDE kattintva teljes terjedelmében is elolvasható.

Címlapkép: Getty Images
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2026. augusztus 18. kedd
Ilona
34. hét
EZT OLVASTAD MÁR?