Több száz csaló költözött be az elhagyott szellemvárosba: brutális bűnhálózatot tartottak fenn - világszerte működhetnek hasonlók

A malajziai Forest City álomvárosnak indult, mára azonban a nemzetközi csalóhálózatok egyik fellegvárává vált - tudósított a BBC. A kínai fejlesztők által 2016-ban beharangozott, 100 milliárd dolláros fejlesztés 700 ezer lakost vonzott volna, de a településen a becslések szerint a tervezett kapacitás egy százaléka sem él, az üresen álló lakásokat pedig egyre gyakrabban kiberbűnözők foglalják el. Forest City-ről és a hozzá hasonló furutisztikus városépítő projektekről korábban ebben a cikkben írtunk bővebben.

Július közepén a malajziai rendőrség két feltételezett csalóközpontot számolt fel Forest Cityben, az akció során 32 ingatlant kutattak át, 335 embert tartóztattak le, és mintegy egymillió ringgit értékű eszközt – számítógépeket, telefonokat, laptopokat – foglaltak le. A két bázis egyike öt emeleten, 27 lakásban működött egy lakótoronyban, a másik pedig öt bungalóban kapott helyet. Az elfogottak többsége – 309 fő – kínai állampolgár volt. A rendőrség közlése szerint a szervezetek kriptovaluta-alapú befektetési és úgynevezett romantikus csalásokat követtek el külföldi áldozatok kárára, a háttérben álló irányítók felkutatásához pedig az Interpollal is együttműködnek.

Szakértők szerint a rajtaütés csak a jéghegy csúcsa, és a Forest Cityben zajló csalások egy Kambodzsából kiszoruló, globális méretű iparág terjeszkedésének a tünetei. A kambodzsai kormány az elmúlt hónapokban felszámolta az ipari méretű csalótelepeket, ahonnan becslések szerint 300 ezer ember távozott rövid időn belül. A bűnszervezetek egy része új helyszíneket keresett magának, és a szinte lakatlan Forest City ideális célponttá vált. Az üresen álló luxuslakások modern infrastruktúrát, nemzetközi összeköttetést és az anonimitás lehetőségét kínálják, mindezt egy elvileg legitim üzleti és lakónegyed kulisszái mögött.

A projekt bukásának több oka is van. A kínai Country Garden és a johori szultán érdekeltségébe tartozó Danga 88 eredetileg tehetős kínai vásárlóknak szánt ökopoliszt álmodott meg golfpályával, vízi parkkal és szállodákkal. A Covid-járvány, Kína ingatlanpiaci válsága és a kínai állampolgárokra vonatkozó tőkekiviteli korlátozások miatt azonban a fejlesztés gyakorlatilag leállt, így az eredeti tervek mindössze 15-20 százaléka valósult meg. "2016-ban aranyvárosként írták le, gyönyörűnek tartották" – mondta Jason Deng, aki öt ingatlant vásárolt a komplexumban. "Ha tudtam volna, nem veszek ennyit."

A TRM Labs kriptobűnözést kutató elemzője, John Wojcik szerint a csalószervezetek ma már multinacionális vállalatokra emlékeztetnek, hiszen saját toborzócsapatokkal, informatikai részlegekkel és pénzmosásra szakosodott munkatársakkal működnek. Noha az emberkereskedelem továbbra is jelentős munkaerőforrás az iparágban, a Telegramon már tapasztalt csalók részletes önéletrajzokat is közzétesznek, amelyekben korábbi "szakmai" tapasztalataikat részletezik. Ez Wojcik szerint arra utal, hogy az ágazat egyre inkább professzionális bűnözői vállalkozássá érik.

A Forest Cityben dolgozó Kevin – aki a következményektől tartva álnéven nyilatkozott – szerint nyílt titok, hogy a komplexumban csalók tevékenykednek. "Tudjuk, mit csinálnak" – fogalmazott, hozzátéve, hogy a fejlesztő hivatalosan 23 ezer lakóval számol, a valóságban azonban ötezer sincs. Malajzia számára a helyzet nem előzmények nélküli, mivel már 2022-ben is számoltak fel hasonló központokat Johorban, Penangban és Kuala Lumpurban. A mostani razzia viszont arra figyelmeztet, hogy a nagyszabású hatósági fellépések ellenére az ország továbbra is vonzó maradt a szervezett bűnözés számára.