Brutális csapásra készül az EU ősszel: olyat lépnek Oroszország ellen, amire még nem volt példa

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Die Weltnek adott interjúban arról beszélt, hogy ősszel a háború kezdete óta a legátfogóbb szankciós listát terjeszti elő. A cél az, hogy a szankcionált orosz magánszemélyek és szervezetek száma mintegy egyharmaddal emelkedjen.

Az EU 2022 óta 21 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben. A korlátozások több mint 3000 magánszemélyt és szervezetet érintenek, miközben az Európai Unióban befagyasztott orosz magánvagyon értéke meghaladja a 28 milliárd eurót.

Kallas szerint az új intézkedések további mintegy ezer orosz magánszemélyt és vállalatot érinthetnek. A pontos lista még nem ismert, de az EU célja továbbra is az orosz hadigazdaság, a katonai ipar és az exportbevételek korlátozása.

Az uniós külügyi főképviselő szerint a korábbi szankciók már jelentős gazdasági költséget okoztak Oroszországnak. Becslése szerint ezek összesített hatása meghaladja az ezermilliárd eurót. Az Európai Bizottság júniusban szintén 1 és 1,3 ezermilliárd euró közötti összegre becsülte a nyugati szankciók Oroszországot érintő gazdasági költségét.

Az újabb szigorítások előtt azonban az EU-nak saját tagállamaival is meg kell küzdenie. A 21. csomag elfogadása jól megmutatta, mennyire nehéz közös álláspontot kialakítani, amikor egyes intézkedések közvetlenül érintik valamelyik tagállam gazdasági érdekeit.

A görög kormány a nyáron az orosz LNG szállítására vonatkozó szabályok miatt blokkolta a csomag elfogadását. Athén olyan kivételt akart, amely lehetővé teszi az orosz LNG EU-n kívüli ügyfelekhez történő szállítását a 2027 elejére tervezett teljes tilalom után is. Végül az EU olyan derogációt fogadott el, amely bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi ezt.

Az Euronews szerint a vita azt is megmutatta, hogy a tagállamok gazdasági érdekei egyre nagyobb szerepet játszanak az Oroszországgal szembeni szankciós politika alakításában. Görögország mellett Bulgária is nyomást gyakorolt a tárgyalások során, és fenyegetőzött a csomag megvétózásával bizonyos orosz személyek listázása miatt.

A szankciók elfogadásához mind a 27 tagállam támogatására szükség van. Ez különösen fontossá teszi, hogy Kallas milyen intézkedéseket terjeszt elő ősszel, és azok mennyire érintik érzékenyen az egyes országok gazdasági érdekeit.

Kallas közben abban is bízik, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közelebb kerülhet egymáshoz az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Brüsszelben ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre nagyobb aggodalmat okoz az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatás, valamint az Oroszország elleni szankciók politikai támogatottságának változása.

Az uniós külügyi főképviselő szerint azonban a nyomást tovább kell növelni mindaddig, amíg Moszkva nem fejezi be az ukrajnai háborút.