Így spórol nyáron a klímán, télen a fűtésen egyre több magyar: 30%-kal csökkenhet a fogyasztás, meglepően olcsó beruházás

Pénzcentrum: Mit tanultunk az elmúlt energiaválságból lakossági szinten? Mi az a három dolog, amit egy átlagembernek érdemes lenne másképp csinálnia?

Pulger Veronika: Elöljáróban annyit érdemes elmondani, hogy a hazai „energiaválság”, nevezzük inkább energetikai ellátásbiztonság krízis mind a lakosságot, mind a döntéshozókat váratlanul érte. Ennek ellenére a szakemberek és a döntéshozók ügyesen levezényelték mind technológia, mind szemléletformáló szempontokból. A gyors helyzetfelismerésnek, a hatékony átszervezésnek, a protokollok kialakításnak és a megfelelő kommunikációnak köszönhetően ez még nem az a „baj” volt, ami belég a mindennapok emberek tudatába. Azonban abban egyetérthetünk, hogy ez egy jelzésértékkel bíró szituáció volt.

A kommunikációnak kiemelt szerepe volt a krízismenedzsment során mind a lakosság, mind a gazdasági szereplők számára. A rengeteg háttérinformáció, a folyamatos tájékoztatás megértette a problémát az emberekkel, az iránymutatások, vagyis, hogy ki milyen módszerekkel tud segíteni, pedig aktívan bevonták őket a megoldási folyamatba. Folyamatosan tájékoztatást kaptunk szinte „checklist” formájában, hogy mindenki ki tudja választani mivel tud hozzá járulni a helyzet javításához, illetve nyomon követhette mindenki, hogy hol tartunk a megoldásban.

Ha három dolgot kellene mondani, amiben fejlődni lehetne: felkészültség, tudatosság, mértékletesség. Hogy ki hogyan élte, éli meg ezt az időszakot, több tényezőtől is függ, de mindenekelőtt attól, hogy kinek mi jelenti a biztonságérzetet. Mindenképp tudatosulhatott az energiamix fontossága, azon belül is a megújuló energia létjogosultsága. Figyelembe kell azonban venni, hogy kinek milyen lehetőségei vannak, hogy mit tud változtatni az energiafelhasználásban. Például nem ugyanabból a helyzetből indul ki egy panellakásban élő család, mint egy korszerű szigetelt házban élő. Feltétlen érdemes átgondolni, újra megnézni a javasolt fogyasztási csökkentési, illetve a felhasználás átütemezési ajánlásokat és mindenkinek kiválasztani, hogy melyeket tudja és/vagy érdemes alkalmazni.

A hőségriadók egyre gyakoribbak. Hogyan lehet okosan hűteni egy lakást úgy, hogy ne szálljon el a villanyszámla?

Ez elsősorban attól függ, milyen műszaki adottságokkal rendelkezik a lakás. Más egy régi belvárosi, nagy belmagasságú lakás, más egy családi ház, és megint más egy korszerűen szigetelt új építésű ingatlan stb. A legfontosabb, hogy ne akkor kezdjük el hűteni a lakást, amikor az már átforrósodott, hanem előzzük meg a felmelegedést. A hatékony hűtés nem a klímánál kezdődik, hanem az árnyékolásnál és a hő bejutásának megakadályozásánál.

Lakossági szinten a legegyszerűbb eszköz a külső árnyékolás: redőny, zsaluzia, napellenző stb. Ezek akár jelentősen is csökkenthetik a napsugárzásból származó hőterhelést. Emellett érdemes a reggeli vagy késő esti órákban intenzíven átszellőztetni a lakást, napközben pedig zárva tartani az ablakokat.

Ha van ré lehetőség a napi rutin átszervezése is megoldás lehet. Régen ez teljesen természetes volt: a nagyszülők hajnalban főztek, hogy napközben ne melegítsék tovább a házat. Ugyanez a logika ma is működik. Ha valaki megteheti, érdemes a nagyobb hőtermeléssel járó tevékenységeket, például a főzést, sütést a hűvösebb időszakokra időzíteni.

Pulger Veronika

Hosszabb távon persze a legjobb befektetés az épület energiahatékonyságának javítása. A megfelelő hőszigetelés, a korszerű nyílászárók és a külső árnyékolás nemcsak nyáron csökkentik a hűtési igényt, hanem télen a fűtési költségeket is mérséklik. Ez egyszerre szolgálja a családok pénztárcáját, az ország energiabiztonságát és fenntarthatósági szempontokból is előnyös.

A klímahasználat sok helyen már nem luxus, hanem egészségvédelmi kérdés. Milyen szabályokat érdemes követni, hogy energiahatékonyan használjuk?

A klímaberendezés ma már sok háztartásban valóban az egészség és a biztonság megőrzésének eszköze. Különösen igaz ez idősek, kisgyerekek és krónikus betegek esetében.

A cél azonban nem az, hogy túlhűtsük a lakást, hanem hogy komfortos és energiahatékony hőmérsékletet tartsunk fenn. Általánosságban a 24–26 Celsius-fok közötti beállítás már megfelelő komfortot biztosíthat, miközben sokkal kevesebb energiát igényel, mint egy alacsonyabb hőmérséklet.

Fontos tudatosítani, hogy már egyetlen fok különbség is számít. Egy fokkal alacsonyabb beállítás akár érezhetően növelheti a villamosenergia-fogyasztást. Nem mindegy tehát, hogy milyen hőmérsékletre állítjuk a készüléket. A másik fontos szempont a szinten tartás. Energetikai szempontból általában kedvezőbb, ha nem hagyjuk teljesen átforrósodni a lakást, majd hirtelen próbáljuk lehűteni, hanem megelőzzük a nagy hőingadozást. Ez persze függ a lakás adottságaitól, mint például, a szigeteléstől, a nyílászáróktól, a belmagasságtól, mennyi ideig vagyunk távol. Fontos a rendszeres karbantartás is. A tiszta szűrő és a megfelelő műszaki állapot nemcsak jobb levegőminőséget biztosít, hanem hatékonyabb működést is. Egy elhanyagolt klíma több energiát fogyaszthat, miközben rosszabbul teljesít.

A magyar lakosság nagy része régi, rosszul szigetelt épületekben él. Ha valaki csak egyetlen lépést tud megtenni, mi legyen az?

Ha egyetlen lépést kellene kiemelnem, akkor a födém- és tetőszigetelést mondanám. Aztán differenciálhatjuk, épület típusonként, illetve műszaki adottságok és állapot szerint. A családi házak esetében a hőveszteség akár 20–30%-a is a tetőn keresztül távozhat, ezért ennek szigetelése viszonylag alacsony beruházási költséggel is jelentős energiamegtakarítást eredményezhet. Általánosságban beszélhetünk a nyílászárók megfelelő tömítéséről és korszerűsítéséről, amit érdemes vizsgálni.

Hosszabb távon természetesen a homlokzati hőszigetelés, a korszerű nyílászárók és az árnyékolástechnika együtt adják a legjobb eredményt. Ezek nemcsak télen, hanem nyáron is fontosak, hiszen kevésbé melegszik túl az épület, így kevesebbet kell hűteni. Továbbá gyakorlati tapasztalatom, hogy ha megvan az elhatározás a szigetelésre, figyelembe kell venni, hogy az anyagköltség, azon belül is a szigetelőréteg vastagságának költségkülönbsége rendkívül csekély az összköltséghez képest, tehát célszerű akkor a minél vastagabb szigetelést választani, legyen szó akár födém-, akár homlokzati szigetelésről. Ahol pedig nincs lehetőség külső szigetelésre, ott bizonyos esetekben belső megoldások is szóba jöhetnek. Például egy néhány centiméteres belső kőzetgyapot szigetelés is sokat javíthat a hőérzeten — igaz, ilyenkor számolni kell azzal, hogy a helyiségből valamennyi teret elveszünk.

Egyre többet hallani az okosmérőkről. Mit tudnak ezek adni egy átlagos háztartásnak?

Az okosmérők azon túl, hogy mérik, valós időben naplózzák is fogyasztást, többnyire negyedórás fogyasztási felbontásban. Az adatok a hálózatüzemeltető által biztosított felületen hozzáférhetők. Lakossági oldalon a napi fogyasztási lefutás nyújt rendkívül szemléletes tájékoztatást a fogyasztási szokásainkról, valamint a negyedórás adatok alapján láthatjuk az aktuális teljesítményszintünket is. A legnagyobb előnye tehát, hogy a fogyasztásunk így már nem csupán egy havi gyakoriságú számadat, hanem egy informatív lefutási görbe, mely alapján szabályozhatjuk a fogyasztás mértékét, mely a fogyasztási csúcsok kezelésének elengedhetetlen eszköze. A vállalati gyakorlatban ez alapvető szemlélet: mérni kell ahhoz, hogy következtetéseket vonjunk le, majd célokat tűzzünk ki és változtatni tudjunk. Ugyanez a logika a háztartásokban is működhet, csak egyszerűbb léptékben.

Mik azok az egyszerű lépések, amivel bárki csökkentheti a fogyasztását beruházás nélkül?

Amire nagyon rávilágított a mostani ellátásbiztonsági krízis, az az, hogy az energiahatékonyság nem feltétlenül pénz kérdése. A legfontosabb, talán az, hogy csak akkor használjuk az energiát, amikor feltétlenül szükséges. Fontos még a megfelelő hőmérséklet beállítása. Nyáron a klímát 24–26 °C-ra, télen pedig a fűtést ésszerű komfortszintre érdemes állítani. Már egy fokos eltérés is érezhető hatással lehet az energiafelhasználásra és ezen keresztül a rezsiköltségekre.

A tudatos energiafelhasználás nem lemondást jelent, hanem okosabb energiahasználatot. Ezek az egyszerű lépések egyszerre csökkentik a háztartások kiadásait és hozzájárulnak Magyarország energiahatékonyságának és energiabiztonságának erősítéséhez.

Sokan azt gondolják, hogy egyetlen háztartás fogyasztása nem oszt, nem szoroz. Tényleg számít a lakosság energiahasználata?

A háztartások nem a legnagyobb energiafogyasztók Magyarországon, ugyanakkor a villamosenergia-rendszer szempontjából meghatározó szereplők. Ha azonban a villamosenergia-rendszer stabilitásáról beszélünk, akkor a háztartások szerepe nagyon jelentős. Ennek oka, hogy a lakossági fogyasztás jellemzően ugyanabban a néhány órában jelentkezik, amikor a rendszer terhelése a legnagyobb. Ilyenkor a napelemek sem termelnek, tehát már néhány száz megawatt fogyasztás áthelyezése vagy csökkentése is érdemben javíthatja az ellátásbiztonságot és mérsékelheti a rendszer költségeit.

Mi most a legnagyobb tévhit az energiaárakkal kapcsolatban? Az, hogy egy háztartás nem tud érdemben spórolni. Vagy hogy ha a rezsi valamilyen formában szabályozott, akkor a fogyasztásunknak nincs jelentősége.

A legnagyobb tévhit az, hogy egy háztartás energiafogyasztása nem számít. Egyetlen család megtakarítása kicsinek tűnhet, de több millió háztartás tudatos energiahasználata már érdemben javíthatja az ország energiahatékonyságát és mérsékelheti a villamosenergia-rendszer csúcsterhelését. Ezért is fontos, hogy az energiahatékonyságot ne csak beruházásként értelmezzük. Célszerű tudatosítani, mikor, mire és mennyi energiát használunk.

Hol térül meg ma a leggyorsabban az energiahatékonyság: szigetelésben, fűtéskorszerűsítésben, napelemben, hőszivattyúban vagy fogyasztásmenedzsmentben?

Továbbra is az a véleményem, hogy először gondoljuk újra, mi az a terület, ahol a legnagyobb az energiafogyasztás és hol tudjuk csökkenteni, tehát az energiamenedzsment. Vagyis nézzük meg, hol van a legnagyobb fogyasztás, vagy veszteség, és hol lehet a legkisebb beavatkozással a legnagyobb hatékonyságot, tehát eredményt, megtakarítást elérni. Sok hasznos tippet kaptunk az elmúlt napokban. Ezeket igazítsuk a már meglévő adottságokhoz.  Majd elgondolkodni, hogy mi miből következik, tehát a szigetelés, a fűtés korszerűsítés és a megújuló energia felhasználása és egyéb innovatív lehetőségek.

A vállalati energiamenedzsmentben egyre többször kerül elő az energiatárolás. Mi az, ami ma már nemcsak zöld, hanem üzletileg is racionális lehet?

Ma már többféle akkumulátoros energiatárolási megoldás elérhető. Lakossági szinten ez például azt jelentheti, hogy a nappal megtermelt napenergiát részben el lehet tárolni az esti-éjszakai időszakra. Ez természetesen tudatos fogyasztási szokásokat is feltételez. Ipari, különösen nagyfogyasztói szinten azonban elsősorban csúcsletörésre használhatók ezek a megoldások. A megtérülésnél azonban nagyon fontos a hálózati energia ára. Teljesen más beruházási döntés születhet magasabb energiaárak mellett, mint egy alacsonyabb árszinten. Ezért változó, hogy mely területen, mely technológia térül meg a legköltséghatékonyabban.

Alternatív tárolási módszerek körül kiemelném a moduláris tüzelőanyagcellát, mint lehetőséget: napközben a rendszer a felesleges napenergia segítségével vizet bont, az így nyert hidrogént eltárolja, majd este-éjszaka elégeti, energiát előállítva. Valamint – bár nem tárolási módszer, de az ellátásbiztonságot növeli – a kis moduláris reaktorok, melyek voltaképpen konténer méretű atomerőművek. Ez utóbbi alternatívák jelenleg még nem elterjedtek itthon, de a jövőben mindenképpen számolni kell velük.

Ha 2030-ig előretekintünk, mi lesz a magyar háztartások és kkv-k legfontosabb energetikai túlélési stratégiája?

Teljes szemléletváltásra van szükség, a hazai fogyasztási spektrum legtöbb szereplőjét figyelembe véve. A fenntarthatósági szempontok alapján érdemes megismerni saját ökológiai lábnyomunkat, kielemezni saját fogyasztási szokásainkat, ebben a már említett okosmérők sokat tudnak segíteni. Igényeinkhez és lehetőségeinkhez mérten át kell gondolni a prioritásainkat. Amennyiben van rá lehetőség, nyilván a saját termelés + tárolás kiépítése rendkívül sokat tud segíteni az ellátásbiztonságon, de ez már eleve egy tudatos fogyasztói attitűdöt feltételez. Mindent egybevetve, az előrelátás és a komplex, rendszerben való gondolkodás kiemelt jelentőségű lesz ezen a téren is.

Képek: Gosztola Judit