Történelmi döntést hozott a parlament: ehhez már vélhetően nem nyúlnak, hosszú évekre eldőlhetett minden

A felsőház által elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a császári család tizenöt évnél idősebb, távoli férfi rokonokat fogadjon örökbe, a nők pedig a házasságkötésük után is megtarthassák császári rangjukat. A jogszabályt a múlt héten az alsóház is megszavazta, így a hatálybalépés előtt már csak a végleges eljárási lépések vannak hátra.

A világ legrégebbi, folyamatosan fennálló örökletes monarchiájaként számon tartott japán császári ház vérvonala a hagyomány szerint több mint 2600 évre nyúlik vissza. A trónöröklési sorban jelenleg Naruhito császár hatvanéves öccse, Fumihito áll az első helyen, akit fia, a tizenkilenc éves Hiszahito herceg követ. A harmadik, egyben utolsó trónörökös a császár kilencvenéves nagybátyja. A törvény módosítása nélkül a trónöröklési lánc megszakadna, ha Hiszahito hercegnek nem születne fiúgyermeke.

Az új szabályozás ezt úgy igyekszik elkerülni, hogy lehetővé teszi tizenegy egykori császári mellékág férfi leszármazottjának visszafogadását a családba. Ezeket az oldalágakat a második világháború után zárták ki az uralkodóházból. A női családtagok ezentúl akkor is megőrizhetik hercegnői rangjukat, ha polgári származású férfihoz mennek feleségül, korábban ugyanis ilyen esetben le kellett mondaniuk a címükről, ahogyan azt Mako hercegnő is tette 2021-ben. A nők és polgári származású férjük leszármazottai azonban továbbra sem örökölhetik a trónt.

Ez a módosítás a császári háztörvény szövegének első érdemi átdolgozása 1949 óta, és az elmúlt évtizedek legjelentősebb reformját jelenti a japán császári rendszerben. A család létszámának növelésével azt szeretnék elérni, hogy több tag tudja ellátni a hivatalos feladatokat, például a képviseleti és a nyilvános szerepléseket, valamint az udvari szertartásokon való részvételt.

A férfi örökösök hiánya régóta aggasztja a közvéleményt, miközben élénk vita zajlik arról, hogy nő is elfoglalhatná-e a trónt. Takaicsi Szanae miniszterelnök és más konzervatív politikusok a kizárólag apai ági, férfiutódlást biztosító rendszer mellett érvelnek, mivel ezt tartják a császári legitimáció alapjának. A közvélemény-kutatások ezzel szemben egészen más képet mutatnak: egy június felmérésben a több mint kétezer megkérdezett több mint 70 százaléka támogatta a női császár intézményét, a Kiodo hírügynökség adatai szerint pedig ez az arány a 83 százalékot is elérte.