Újra lángba borult a Közel-Kelet: Irán amerikai bázisokat támadott, az USA visszacsapott

Az iráni tájékoztatás szerint Teherán több térségbeli célpontot, köztük jordániai, kuvaiti és bahreini létesítményeket is támadott. Az iráni hadsereg közölte, hogy amerikai kommunikációs rendszereket és üzemanyagtárolókat vettek célba Jordániában. Ezzel párhuzamosan Kuvait katonai vezetése arról számolt be, hogy dróntámadásokat hárított el, míg Bahrein belügyminisztériuma arra szólította fel a lakosságot, hogy őrizze meg a nyugalmát, és keressen menedéket a legközelebbi biztonságos helyen.

Az amerikai hadsereg arról tájékoztatott, hogy egy hatórás csapássorozatban parancsnoki központokat, légvédelmi állásokat és parti megfigyelőállomásokat semmisített meg Irán-szerte, többek között Bandar Abbász kikötővárosában és a Nagy-Tunb-szigeten. Washington szerint a művelet célja az volt, hogy csökkentse Irán képességét a Hormuzi-szoros hajóforgalmának veszélyeztetésére. Ezzel egy időben az iráni állami média robbanásokról és a teheráni légvédelem működésbe lépéséről számolt be.

A legutóbbi összecsapások azt követően robbantak ki, hogy Donald Trump amerikai elnök figyelmeztette Iránt, hogy "viselkedjen jobban", különben további katonai lépésekre számíthat, ha nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz. Az elnök kedden azzal fenyegetőzött, hogy Irán energetikai infrastruktúráját veszi célba, amennyiben Teherán nem újítja meg a tárgyalásokat.

Mohammad Báger Gálibáf, Irán vezető tárgyalója az állami médiának nyilatkozva kijelentette, hogy Teheránnak "semmi oka" betartani egy olyan megállapodást, amely nem szolgálja az ország érdekeit. Hozzátette, hogy az iráni nemzetbiztonság az általa "iráni rendezésnek" nevezett helyzet fenntartásán múlik a Hormuzi-szorosban, amelyet Teherán az amerikai-izraeli csapások nyomán gyakorlatilag lezárt.

Az Egyesült Államok kedden jelentette be, hogy ismét blokád alá vonta az iráni kikötőket, amelyet korábban a két ország múlt havi szándéknyilatkozata alapján oldottak fel. Másnap az amerikai haderő megtámadott és mozgásképtelenné tett egy üresen közlekedő, curaçaói lobogó alatt hajózó olajszállító tartályhajót, amely az amerikaiak szerint egy lezárt iráni kikötő felé tartott. Az Iráni Forradalmi Gárda válaszul azzal fenyegetőzött, hogy további, Washington és szövetségesei számára kulcsfontosságú olaj- és gázexport-útvonalakat zárhatnak le. A szoros körüli feszültség és a hajóforgalom megbénulása világszerte az olajárak meredek emelkedését vonta maga után.

Az ellenségeskedések közepette Trump ugyanakkor pozitív gesztusként értékelte, hogy Teherán szabadon engedett egy 2024 decembere óta fogva tartott amerikai állampolgárt. A nő, Dena Karari az ügyvédje tájékoztatása szerint már úton van vissza az Egyesült Államokba.

Eközben, ahogy arról korábban beszámoltunk, rendkívüli tájékoztatást tett közzé az ománi magyar nagykövetség a térségben kialakult újabb konfliktushelyzet miatt. A diplomáciai képviselet arra figyelmezteti az Ománban tartózkodó magyar állampolgárokat, hogy kiemelt figyelemmel kövessék a helyi és regionális eseményeket, mivel a biztonsági kockázatok növekedhetnek és kerüljék a kikötők környékét, valamint az olajipari infrastruktúrát több ománi városban:

EZ IS ÉRDEKELHET

Figyelmeztet a nagykövetség: háború lesz a magyarok kedvelt üdülőhelyén, erre kérik a kint nyaralókat

A kiújuló regionális feszültségek miatt a magyar nagykövetség Muscatban arra kéri az Ománban tartózkodó magyar állampolgárokat, hogy fokozottan figyeljék a helyi híreket.