Donald Trump furcsa bejelentése: titkos fegyvereket rejtegethetnek az USA közvetlen szomszédságában?

Az elnök hétfőn az Ovális Irodában egy újságírói kérdésre válaszolva jelentette ki, hogy a vizsgálat már folyamatban van. „Ha megvannak nekik – és ez nagyon is elképzelhető –, akkor elintézzük" – fogalmazott Trump, hozzátéve, hogy a szigetország iráni rakétákat is tárolhat, és a kormányzata jelenleg éppen ezt ellenőrzi.

Az elnök nem mutatott be fényképeket vagy hírszerzési dokumentumokat, és a feltételezett fegyverek számáról, típusáról, illetve pontos helyéről sem beszélt. A kérdést egy konzervatív médium munkatársa tette fel egy korábban nyilvánosságra nem hozott jelentésre hivatkozva. Trump megjegyezte azt is, hogy Marco Rubio külügyminiszter a szomszédos szobában tartózkodik, jelezve, hogy a kérdés már a külügyi tárca napirendjén szerepel. Egyelőre csupán az biztos, hogy Washington vizsgálatot indított, a fegyverek létezése és a fenyegetés valósága még nem nyert igazolást. Kuba egyelőre nem reagált az elnöki nyilatkozatra.

Trump kijelentései a Havannára nehezedő nyomás fokozódásával egy időben hangoztak el. Az amerikai külügyminisztérium tíz, a kubai kormányhoz köthető szervezetet vett fel a szankciós listájára, köztük az üzemanyag-kereskedelemmel foglalkozó Enetec S.A.-t és Coreydan S.A.-t, valamint a Gecomex és a Gemar cégcsoportokat. Az intézkedések célja a washingtoni indoklás szerint a "kubai rezsim rosszindulatú tevékenységének" visszaszorítása.

Júniusban a büntetőintézkedések már elérték Miguel Díaz-Canel kubai elnököt, annak családtagjait, valamint Alejandro Castro Espín ezredest, Raúl Castro fiát is. Utóbbi ellen az amerikai igazságügyi minisztérium vádat is emelt két, kubai emigránsok által vezetett kisrepülőgép 1996-os lelövése miatt, amely incidensben négyen vesztették életüket.

A hat évtizede tartó gazdasági embargó mellett az amerikai kormányzat az év eleje óta energetikai blokádot is alkalmaz, amelyet a kubai hatóságok a szigeten idén tapasztalt országos áramkimaradásokkal hoznak összefüggésbe. A legutóbbi ilyen rendszerbéli leállás múlt pénteken történt.

Több sajtóorgánum által is idézett Axios-elemzés szerint a kubai vezetés 2023 óta több mint 300 orosz és iráni gyártmányú katonai drónt szerzett be, és a helyi fegyveres erők azt mérlegelik, hogy bevessék-e ezeket amerikai célpontok, például a guantánamói haditengerészeti bázis vagy a Key West-i létesítmények ellen. Maga a jelentés is felhívja a figyelmet arra, hogy a fegyveres drónok védelmi eszközként történő beállítása inkább a fogalmak elferdítése, semmint bevett katonai doktrína. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a rendszerek telepítése többéves tervezés eredménye volt, nem pedig a Washingtonnal kialakult feszültségre adott rögtönzött válasz.