Mérges kígyó akadt egy idősödő nő biciklijének láncába a népszerű kerékpárúton: így élte túl a kígyómarást, az állat sokkal rosszabbul járt

A kerékpáros szerda kora délután hajtott rá az ösvényen pihenő állatra. A mentők a combján lévő marásnyommal látták el, majd stabil állapotban szállították kórházba, ahonnan másnap reggel már haza is engedték. Bár a textilmintás barnakígyó (Pseudonaja textilis) a világ második legmérgesebb szárazföldi kígyója, és Ausztráliában ez a faj felelős a legtöbb halálos marásért, a végzetes kimenetelű esetek szerencsére ritkák.

A helyszínre riasztott kígyóbefogó, Sarah Mailey elmondta, hogy a hüllő kiszabadítása rendkívül nehéz feladatnak bizonyult, mivel csak a teste szorult a lánc közé, a feje viszont szabadon maradt, így bármikor lecsaphatott. Szerencsére az áldozatot úgynevezett száraz marás érte, vagyis a méreg nem jutott be a szervezetébe. Mailey végül lefogta a kígyó fejét, miközben a járókelők kiszabadították a lánc fogságából. A súlyosan megsérült állatot végül el kellett altatni.

A szakember magyarázata szerint a kígyók gyakran húzódnak meg az utak alatt, mivel az ott fészkelő rágcsálók vonzzák őket, áprilistól kezdve pedig egyébként is védettebb menedéket keresnek. A mozdulatlanul lapuló állatot a kerékpáros feltehetően botnak vagy árnyéknak hitte. Ráadásul a hüllő a bal szemére vak volt, így nem észlelte a közeledő veszélyt, a hűvös időjárás pedig tovább lassította a reflexeit. Mailey hozzátette, hogy melegebb időben és ép látással a kígyó valószínűleg időben kitért volna az útból.

Bár rendkívül ritka balesetről van szó, az eset mégsem teljesen példátlan, a kígyóbefogó egyik harmincegy éve a pályán lévő kollégája ugyanis már találkozott hasonló helyzettel. Mailey kiemelte, hogy a textilmintás barnakígyót a helyiek és a turisták is gyakran összetévesztik ártalmatlan fajokkal, többnyire kizárólag a színük alapján, holott ezek a veszélyes hüllők valójában a legkülönfélébb árnyalatokban pompázhatnak.

A szakember türelemre inti a kerékpárosokat és a túrázókat. Azt tanácsolja, hogy ha távolról észrevesznek egy kígyót, mindenképpen várják meg, amíg magától elhagyja az ösvényt. Ha az állat mozdulatlanul napozik az úton, érdemes leszállni a bicikliről, és a lehető legnagyobb ívben elkerülni.

Magyarországon kevés mérgeskígyó él

Magyarországon összesen hét kígyófaj él, melyek között öt teljesen ártalmatlan siklófajt és két mérges kígyót tartunk számon – utóbbiak a viperafélék családjába tartozó keresztes vipera és a magyar homoki vipera néven is ismert rákosi vipera. A siklófajok közül azoktól szoktak megijedni, amelyeket ritkábban látni, mint a rézsikló. Riadalmat kelthet még a teljesen ártalmatlan lábatlan gyík is, mely teljesen olyan laikus szemmel, mint egy kis barna kígyó.

Kell-e a viperáktól tartani?

A keresztes vipera (Vipera berus) – az európai, ázsiai mérsékelt öv gyakori lakója, Magyarországon a Zempléni-hegységben, a Tisza felső folyásvidékén, illetve Zala és Somogy erdeiben fordul elő -, a másik pedig a rákosi vipera, ami kizárólag Magyarországon és Erdélyben él. Fontos, hogy a köznyelvben magyar homoki vipera névvel illetett rákosi vipera nem azonos a Dél-Európa mediterrán vidékein élő homoki viperával (Vipera ammodytes), amivel Magyarországtól délre találkozhatunk például Horvátországban, Szerbiában. A parlagi viperák közé tartozó rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) esetében a 20. században - az alfaj szempontjából helytelen módon - a rákosréti, a kaszás, illetve a homoki vipera elnevezések terjedtek el. A mérges kígyó ugyanis névrokonságba keveredett Rákosi Mátyás magyar kommunista politikussal. 

A rákosi vipera élőhelyei elsősorban a gyepes területek (például a legelők), a lápok és a nedves rétek, de a Duna-Tisza közén, a Kiskunság füves pusztáin is találkozhatunk vele. Magyarországi állománya becslések szerint legfeljebb 500 egyedet számlálhat, így kijelenthetjük, hogy a rákosi vipera a Kárpár-medence élővilágának egyik legveszélyeztetettebb állata - Magyarországon fokozottan védett fajról van szó, melynek természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft!

Bár mérgező kígyónak számít, mivel alacsony egyedszámú, rejtőzködő életmódot folytató állatról van szó – hamarabb fedezékbe vonul, minthogy észrevennénk -, rendkívül ritkán fordul elő, hogy a rákosi vipera bárkit megmarjon. Rövid méregfogaiból csak kevés, gyenge mérget fecskendez áldozataiba, így a magyar homoki vipera marása egy egészséges felnőtt emberre nézve nem veszélyes. Ha mégis előfordulna ilyen, a homoki vipera mérge gyenge rosszullétet és kiütést okozhat, a megharapott testrészen nagyjából 10 napig tartó fájdalmas duzzanat tapasztalható.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kígyóészlelések borzolják a kaposváriak idegeit: mit tegyünk, ha saját kertünkben bukkan fel egy ilyen állat?

Különös látogató bukkant fel Kaposváron, a Donner városrész egyik családi házának udvarán: egy helyi nő kígyót talált a kertjében.

A keresztes vipera ugyancsak rejtőzködő életmódot folytató állat: az ember közeledését már messziről érzékeli és még azelőtt elmenekül előlünk, hogy találkozhatnánk vele. Hiába van méregfoga, alapvetően ártalmatlan hüllőként tartjuk számon, ami kizárólag akkor támad emberre, ha véletlenül rálépünk, vagy ha provokáljuk (pl. megfogjuk). A keresztes vipera először gyakran csak „álmarással” támad, azaz nem használ mérget, csak többszöri támadást követően. A keresztes vipera mérge hozzájárulhat a vér alakos elemeinek kicsapódásához és részleges bénulást is okozhat, ami hosszan tartó kellemetlenséggel és lassú, akár több hónapig tartó felépüléssel járhat.

A keresztes vipera marás helyén két jellegzetes, ritkán vérző seb látható, ami azonnali, erős fájdalommal jár. A fájdalom néhány óra alatt, fokozatosan tovább terjed, gyulladást és gyengeségérzést okozva. A marás helyén duzzanat jelentkezik, ritkán vérhólyagok is előfordulnak, a marás után duzzadásnak induló végtagot sebek boríthatják. Ritkán nekrózis, anafilaxiás reakció is előfordul.

Ha valakit mégis vipera marna meg, akkor hívja a mentőket, illetve forduljon orvoshoz. Minden megyében legalább egy kórházban található viperamarás elleni szérum tartására kijelölt intézeti gyógyszertár. Ezeknek a kórházi patikáknak a listája megtalálható itt. Érdemes lehet akár egyből abba a kórházba indulni viperamarás esetén, ahol tartanak ellenszérumot.