Elképesztő vagyonon ülnek a magyarok: megdöbbentő helyre terelnék a lakosság ezermilliárdos megtakarításait

Kármán András pénzügyminiszter beszédében kiemelte, hogy a tőzsde a piac, a verseny és a gazdaságba vetett bizalom jelképe. Ezt a bizalmat igazolja a BUX index idei első féléves, 26 százalékos emelkedése is, amellyel a mutató a világ élvonalába került, júliusban pedig átlépte a történelmi jelentőségű 143 ezer pontos szintet. Ahhoz, hogy ez a lendület fennmaradjon, a kormánynak kiszámítható költségvetési és adópolitikával, valamint a maastrichti kritériumok betartásával kell szavatolnia a stabilitást. A tárcavezető két fő célt jelölt meg.

Egyrészt el kell érni, hogy a hazai közép- és nagyvállalatok a bankhitelek mellett természetes forrásként tekintsenek a tőzsdei finanszírozásra, amely növeli az átláthatóságukat és a nemzetközi elismertségüket. Másrészt csökkenteni kell a lakosság készpénzben és látra szóló betétekben tartott vagyonának arányát, és a megtakarítókat a magasabb hozamú értékpapírok felé kell terelni. Ez a folyamat a vállalatok számára kedvezőbb finanszírozási forrásokat, a befektetőknek pedig magasabb hozamot biztosít, ami a teljes nemzetgazdaság szerkezetét erősíti  - közölte a Portfolio.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a versenyképesség és az innováció szoros kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy bár Magyarország jól teljesít az infokommunikációs technológiai beruházások, az internetsebesség és a csúcstechnológiai export terén, a humánerőforrás és a tudásintenzív ágazatokban való foglalkoztatottság tekintetében jelentős a lemaradás.

A jegybankelnök szerint a tárgyieszköz-beruházások hatékonyságának növeléséhez több forrást kell a tudásalapú fejlesztésekre fordítani. A tőkepiac szerepét illetően kifejtette, hogy a magyar lakosság 124 ezer milliárd forintos pénzügyi vagyonából mintegy 26 ezer milliárd forint szabad forrásként áll rendelkezésre. Ennek becsatornázása az innovatív, kereskedelmi banki hitelekhez nehezebben hozzájutó vállalatok felé kulcsfontosságú feladat. Varga Mihály a makrogazdasági eredményekről szólva elmondta, hogy az inflációt sikerült 1,7 százalékra leszorítani, a forint árfolyama stabilizálódott, az ország devizatartaléka pedig történelmi csúcsra, 60 milliárd euró fölé nőtt, ami erős védelmet nyújt a külső kockázatokkal szemben.

Tóth Tibor, a BÉT vezérigazgatója rendkívül fontos üzenetnek nevezte, hogy a monetáris és a fiskális politika vezetői alig két hónappal a hivatalba lépésük után közösen látogattak el a tőzsdére, ezzel is jelezve a szoros együttműködés iránti szándékukat. Rámutatott, hogy európai szinten is komoly versenyképességi hátrányt jelent a fejletlenebb tőkepiac, ami miatt évente hatalmas volumenű lakossági megtakarítás áramlik át az amerikai piacokra.

A hazai kihívásokkal kapcsolatban egyértelművé tette, hogy a jövő szerkezeti reformjait – legyen szó az egészségügyről, az oktatásról, a honvédelemről vagy az energetikáról – az állami költségvetés önmagában nem képes finanszírozni, így elengedhetetlen a lakossági tőke gazdasági körforgásba történő bevonása. A BÉT vezetője bizakodóan nyilatkozott, hiszen a magyar tőkepiac likviditási szempontból jelenleg a második legerősebb a kelet-közép-európai régióban, miközben a BUX index és a tőzsdei forgalom is évek óta dinamikusan bővül, ami egy új, sikeres gazdasági korszak kezdetét vetíti előre.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt