Hivatalos, óriási pert kap a nyakába Magyarország az árrésstop miatt: indul az eljárás az Európai Bíróságon

A legsúlyosabb lépésként a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi a magyar árréskorlátozási rendszert - írja a HVG az európai szervezet hivatalos tájékoztatása alapján. Brüsszel értékelése szerint az egyes élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó kötelező árrésplafon aránytalanul hátrányos helyzetbe hozza a Magyarországon tevékenykedő, többségében külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat.

Ugyancsak a bírósági szakaszhoz kapcsolódik az építőanyag-kitermelésre kivetett kiegészítő bányajáradék ügye. Bár az uniós bíróság 2026 januárjában már megállapította, hogy a szabályozás sérti a letelepedés szabadságát, a kormány érdemben nem változtatott a gyakorlaton, mindössze egy másik jogszabályba ültette át a rendszert. Emiatt az ítélet végrehajtásának elmaradása miatt újabb eljárás vette kezdetét.

A brüsszeli testület indokolt véleményt küldött a hiteles fordítások állami monopóliuma miatt is. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) Zrt. kizárólagos joga a Bizottság szerint sérti a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. Brüsszel különösen azt kifogásolja, hogy a magyar állam a vonatkozó uniós irányelv elfogadását követően, a Bizottság előzetes értesítése nélkül terjesztette ki a társaság privilégiumait. Amennyiben a magyar kormány válasza nem bizonyul kielégítőnek, az ügy a bíróság előtt folytatódhat.

Ugyancsak a letelepedés szabadságának megsértését látja a testület abban a módban, ahogyan a magyar állam odaítélt egy homok- és kavicsbányászatra vonatkozó koncessziót. A figyelmeztető levél rámutat, hogy a határozatlan időre szóló szerződés megkötése során nem érvényesült az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elve, az eljárás pedig egy konkrét piaci szereplőt hozott előnyös helyzetbe.

Környezetvédelmi területen is több hiányosságot állapítottak meg. A Bizottság értékelése szerint a magyar ivóvízminőségi szabályozás nem felel meg a közösségi előírásoknak, mivel hiányoznak az alapvető minimumkövetelmények, a vizsgálati rendszer nem kellően alapos, a határértékek túllépésekor alkalmazandó intézkedések hiányosak, valamint az ólomkockázat kezelése is elégtelen.

A hulladékgazdálkodás terén a testület már a következő szakaszba léptette az eljárást, mert Magyarország elmaradt az ötven százalékos újrahasznosítási aránytól, és az üveg csomagolási hulladékok feldolgozására vonatkozó célértéket sem teljesítette. Ha két hónapon belül nem történik előrelépés, Brüsszel ebben az ügyben is a bírósághoz fordulhat.

A belső piac működésével összefüggésben Magyarország egy tizenegy tagállamot érintő eljárásban vált érintetté. A probléma forrása, hogy a hazai szabályozás indokolatlan engedélyezési és tanúsítási kötelezettségeket ír elő a megújulóenergia-berendezéseket telepítő, valamint az építőipari szolgáltatók számára. Brüsszel szerint ez a gyakorlat töredezetté teszi az egységes piacot, és felesleges akadályokat gördít a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás elé.

Végül a szociálpolitika területén is új eljárás indult Magyarország ellen. A hazai munkajogi szabályozás a Bizottság álláspontja szerint több ponton is eltér a transzparens és kiszámítható munkafeltételekről szóló uniós irányelvtől. Ez a közösségi jogszabály hivatott garantálni, hogy a munkavállalók előzetesen megismerhessék a foglalkoztatásuk alapvető részleteit, és védelmet kapjanak a kiszámíthatatlan munkáltatói gyakorlatokkal szemben.