Hatalmas gazdasági fordulat kapujában Magyarország: végtelen gazdagság vár ránk, vagy örökre leszakadunk?

„Ha most lemaradunk, a hazai gazdaság versenyképességi hátránya drámaian felerősödhet, ugyanakkor a technológia sikeres adaptálása elhozhatja a régóta várt gazdasági felzárkózást is.” – Erről beszélt nemrég Jánoskuti Levente a McKinsey & Company sajtótájékoztatóján, amelyről a Pénzcentrum élőben tudósított. Ezt a tudományos konszenzus is alátámasztani látszik.

A generatív mesterségesintelligencia-alkalmazások, mint például a ChatGPT, bizonyos területeken már most számottevő teljesítménynövekedést eredményeznek. Kutatások szerint – amelyeket a Telex cikke összegez –, a szoftverfejlesztésben, a szövegírásban vagy az ügyfélszolgálati feladatok ellátása során az MI-t alkalmazó munkatársak 14–56 százalékos termelékenységi vagy sebességbeli előnyre tesznek szert azokkal szemben, akik nem használják ezt a technológiát.

Ezek a tevékenységek azonban a teljes nemzetgazdaságnak csupán egy szűk szeletét fedik le, és az MI jelenleg elsősorban a magasan képzett munkaerőt foglalkoztató ágazatokban, így a pénzügyi szektorban vagy az informatikában kamatoztatható igazán.

Makrogazdasági szinten egyelőre bizonytalan, hogy ez az egyéni szintű teljesítményjavulás mekkora növekedési többlethez vezet majd. A vállalatoknak ugyanis nem feltétlenül éri meg azonnal integrálniuk a mesterséges intelligenciát a napi működésükbe, mivel ehhez elengedhetetlen a megfelelő digitális infrastruktúra kiépítése, a speciális szaktudás megszerzése, a belső folyamatok átszervezése és a munkatársak átképzése, ami mind jelentős beruházási költséggel jár.

Ezek a bizonytalanságok a közgazdász szakmát is megosztják, amit jól mutat, hogy a legutóbbi két év Nobel-díjasai is teljesen eltérően ítélik meg a helyzetet. A 2024-ben kitüntetett Daron Acemoğlu jóval óvatosabb, szerinte ugyanis a mesterséges intelligencia a következő tíz évben legfeljebb évi 0,1 százalékpontos többletet tesz majd hozzá a termelékenység növekedéséhez. Ezzel szemben Philippe Aghion bízik a technológia gazdaságélénkítő erejében, és éves szinten közel 1 százalékpontos ugrással számol.

A véleménykülönbség elsősorban a technológia elterjedési ütemének eltérő megítéléséből fakad. Történelmi távlatban az új technológiák széles körű adaptációja mindig időt vett igénybe, hiszen tíz évvel a megjelenésük után az elektromosságot a cégek 23 százaléka, míg az internetet és a személyi számítógépeket is csupán a 40 százalékuk alkalmazta. A mesterséges intelligencia a chatbotok megjelenése óta eltelt harmadik évben jelenleg a vállalatok nagyjából 10 százalékánál része a mindennapi alaptevékenységnek.

A különböző forgatókönyvek szerint amennyiben a mesterséges intelligencia az elektromossághoz hasonló ütemben terjed el, úgy évi 0,4 százalékponttal, ha pedig az internethez hasonló gyorsasággal, akkor 0,9 százalékponttal növelheti a makroszintű termelékenységet. Ez az optimistább, 1 százalékpont körüli forgatókönyv az 1995 és 2005 közötti amerikai internetes fellendüléshez lenne mérhető. Bár ez jelentős növekedési lökést adna, mégsem jelentene egyik napról a másikra bekövetkező gazdasági csodát, a pozitív hatások ugyanis fokozatosan épülnek majd be a gazdaságba.

Azt a kérdést egyébként, hogy a mesterséges intelligencia jelentősége mérhető-e az internet vagy az okostelefonok feltalálásához, Rab Árpád jövőkutatót is kérdeztük korábban. Az elismert szakember szerint az AI abszolút egy lapon említhető ezen találmányokkal.

A mesterséges intelligencia fokozatosság elterjedési sebessége komoly figyelmeztetés Európa számára. A kontinens az internet és a személyi számítógépek okozta fellendülésből is csak mérsékelten tudott profitálni, mivel a technológiát lassabban adaptálta, miközben a fejlesztés és a gyártás az Egyesült Államokban összpontosult. A mesterséges intelligencia esetében a lemaradás még fenyegetőbbnek tűnik. Az MI ugyanis jelenleg azokban a tudásintenzív szolgáltatásokban hozza a legnagyobb áttörést, amelyek az európai gazdaságban kisebb súllyal szerepelnek, mint az amerikaiban, ráadásul a tengerentúli cégek már most is lényegesen nagyobb arányban építik be a mesterséges intelligenciát az alaptevékenységükbe.

Ha nem történik érdemi fordulat, ez a lemaradás hosszú távú kockázatot jelent, és rontja majd a kontinens növekedési kilátásait. A felzárkózáshoz elengedhetetlen lenne az egységesebb és fejlettebb digitális, valamint pénzügyi piacok megteremtése, továbbá az energetikai infrastruktúra gyorsabb ütemű bővítése. Európa számára így nem az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia hoz-e gazdasági növekedést, hanem az, hogy a megfelelő institutionális feltételek megteremtésével és a technológia gyorsabb integrálásával képes lesz-e részesedni belőle.