Kiderült: ez áll a brutális európai erdőtüzek hátterében

Az erdőtüzek mintegy 90 százalékát emberi tevékenység okozza, jellemzően a könnyen lángra kapó, finom szerkezetű gyúlékony anyagok, például a fűfélék, a fenyőtűk, az avar és a gallyak meggyújtásával. A jelenlegi időjárás szinte biztosan megkönnyítette a tűz kialakulását, mivel a nyugat-európai aszály puskaporossá szárította ezt a növényzetet, amely egyébként is már néhány órányi hőség és minimális csapadék hatására kiszárad.

A könnyű gyúlékony anyagok szárazsági mutatói ebben a hónapban a 96. percentilis fölé emelkedtek, miközben a rendkívül csapadékos tél – amely Franciaországban és Spanyolországban a nyolcadik legcsapadékosabb volt a mérések kezdete óta – bőséges biomasszát és éghető anyagot hagyott hátra.

Ha egy tűz megerősödik, és a körülmények kellően szárazak, a lángok átterjedhetnek a nehezebb éghető anyagokra is, például a bokrokra, a gyökerekre és a mélyebb avarrétegre. Ezek magasabb hőfokon és tovább égnek, gyakran még akkor is izzanak, amikor a lángok látszólag már kialudtak.

Emellett a túlhevült levegőből magas felszálló oszlopokat képeznek, amelyek messzire repítik a parázs darabjait. Bár a nehezebb anyagok jóval lassabban száradnak ki, az idei hosszan tartó szárazság és a három rekordot döntő hőhullám elegendő időt biztosított ehhez.

EZ IS ÉRDEKELHET

Válságértekezletet hívott össze Emmanuel Macron: rendkívül veszélyes és ritka "tűzfelhő" csapott le Franciaországra

A gironde-i tűz az éjszaka folyamán ismét felerősödött és kiszámíthatatlanná vált, mivel saját szelet gerjesztve, rendszertelenül terjedt Bordeaux agglomerációja felé, mielőtt reggelre kissé alábbhagyott volna.

A széljárás tovább nehezítette a helyzet előrejelzését. A legnagyobb franciaországi tűz Gironde megyében először keleti széllel nyugat felé, a tengerpart irányába terjedt, majd pénteken a szél hirtelen nyugatira fordult, és a lángokat visszaterelte Bordeaux felé. Az ekkora méretű tüzek ráadásul saját, erős és lökéses szeleket is gerjeszthetnek, ami teljesen kiszámíthatatlanná teszi a viselkedésüket.

A szombati záporok és zivatarok alig hoztak csapadékot a legnagyobb tüzek közelében, sőt még ronthattak is a helyzeten, mivel a felhők alatt elpárolgó eső lehűti és sűríti a levegőt, amely így gyorsan a talaj felé zúdul, majd ott minden irányba szétterjed. Az ilyen leáramló légtömegek hirtelen, szeszélyes tűzterjedést okozhatnak, a szárazvillámlás pedig újabb gócokat gyújthat lángra.

Miközben az erősödő anticiklon a hét végéig késlelteti az érdemi esőzést, és növeli egy negyedik nyári hőhullám valószínűségét, Afganisztánban, Pakisztánban és Indiában az elmúlt másfél hétben a heves esőzések és a gleccserolvadás súlyos árvizeket okoztak, amelyekben eddig legalább 180-an vesztették életüket. A monszun helyenként 24 óra alatt 250 milliméter csapadékot hozott, aminek következtében folyók léptek ki a medrükből, és földcsuszamlások indultak el.