Válságértekezletet hívott össze Emmanuel Macron: rendkívül veszélyes és ritka "tűzfelhő" csapott le Franciaországra

A legutóbbi tűz szerdán a délnyugat-franciaországi Gironde megyében ütötte fel a fejét, és azóta 42 ezer hektárnyi területet perzselt fel, amivel Franciaország történetének egyik legnagyobb kitelepítési hullámát indította el. Spanyolországban, Madridtól nyugatra, Ávila és Toledo térségében mintegy 77 ezer hektár esett a lángok martalékává. Emmanuel Macron francia elnök válságértekezletet hívott össze, míg Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a kelet-spanyolországi Valencia tűz sújtotta térségeibe látogatott.

Laurent Nunez francia belügyminiszter szerint a helyzet továbbra is rendkívül súlyos. Beszámolója alapján a gironde-i tűz az éjszaka folyamán ismét felerősödött és kiszámíthatatlanná vált, mivel saját szelet gerjesztve, rendszertelenül terjedt Bordeaux agglomerációja felé, mielőtt reggelre kissé alábbhagyott volna. Sébastien Lecornu miniszterelnök történelmi krízisről beszélt, hiszen az év eleje óta csaknem 100 ezer hektárnyi terület égett le az országban, ami példátlan pusztítást jelent. A lángok megfékezésén jelenleg 2500 tűzoltó, 1500 katona és csaknem 1200 rendőr dolgozik.

A hatalmas tüzet a szakemberek egy rendkívül veszélyes és ritka jelenségként, úgynevezett pirocumulonimbus felhőként (más néven füstviharfelhőként) azonosították. Ez a különleges "tűzfelhő" saját szeleket és forgószeleket generál, ami rendkívül kiszámíthatatlanná és nehezen kezelhetővé teszi a lángokat.

Stefan Doerr, a Swansea Egyetem erdőtűz-kutatással foglalkozó professzora szerint a tüzek egyre nagyobb erejéhez a klímaváltozás és a helytelen tájgazdálkodás egyaránt hozzájárul. Mint kifejtette, Dél-Európa számos térségében – különösen a mediterrán vidékeken és Madrid környékén – a mezőgazdasági művelés felhagyása miatt elszaporodtak a rendkívül gyúlékony fűfélék, cserjék és a sűrű aljnövényzetű erdők. Ez a növényzet az extrém hőség és aszály idején rendkívül megnehezíti a tüzek megfékezését.

Doerr rámutatott, hogy Európa tájképét évezredes emberi tevékenység formálta, és a jelenlegi erdők jelentős része sűrű, rendkívül tűzveszélyes fenyőültetvényekből áll. A professzor szerint ez egy ember alkotta helyzet, hiszen nem maguk a növények természetellenesek, hanem a táj mai, teljesen mesterséges szerkezete. Hozzátette, hogy bár Európa megerősítette a tűzoltási kapacitásait, a megelőzés terén nem történt elegendő előrelépés. A hatékonyabb tájgazdálkodás, a felkészülés és a lakossági tájékoztatás legalább olyan fontos lenne, mint a jelenleg a végletekig leterhelt oltási erőforrások folyamatos bővítése.

EZ IS ÉRDEKELHET

Olyan krízis közeleg, amire nem vagyunk felkészülve: teljesen kiszáradhat Európa az aszályban

Egy frissen kiadott tudományos elemzés szerint a klímaválság okozta rendkívüli hőség szinte kiszárítja Európát.