Példátlan geopolitikai mérföldkőhöz érkeztünk: ezen a ponton ér össze az iráni és az ukrajnai háború

A hétvégén Ukrajna bejelentette, hogy drónjai két orosz, katonai rakományt szállító hajót találtak el a világ legnagyobb beltengerén, amelyek Iránból tartottak egy orosz kikötőbe. Volodimir Zelenszkij tájékoztatása szerint a célpontok között iráni hadianyagot szállító teherhajók, valamint egy orosz hadihajó – az ukrán hírszerzés szerint egy rakétahordozó – is szerepeltek.

Irán ezzel szemben azt állítja, hogy az egyik, vasat szállító kereskedelmi hajójukat érte találat az Asztrahán és Bandar-Anzali kikötője közötti útvonalon. A csapásban egy tengerész életét vesztette, hárman pedig megsérültek. A feszültség tovább fokozódott, amikor Eszmáíl Bagáí iráni külügyi szóvivő hétfőn kijelentette, hogy Ukrajna veszélyes kalandorakciója nem marad válasz nélkül, a történtek miatt pedig bekérették Ukrajna teheráni ügyvivőjét.

A konfliktus rávilágít a Kaszpi-tenger megnövekedett stratégiai jelentőségére. Mivel az Egyesült Államok blokád alá vette a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl iráni kikötőit, ez a szárazfölddel körülzárt, a nyugati haditengerészeti beavatkozástól elzárt beltenger kulcsfontosságú kereskedelmi és katonai útvonallá vált. Bidzsan Hadzsepúr, a Eurasian Nexus Partners tanácsadó cég vezetője szerint a régió stratégiailag jól kiegészíti Irán déli tengeri kijáratát, ráadásul a nemzetközi szankcióknak is kevésbé van kitéve.

Ez a tengeri útvonal a Moszkva és Teherán közötti, egyre szorosabb katonai együttműködés fő ütőerévé vált. Oroszország már a háború elején is ezen a csatornán keresztül kapta meg az első iráni Sahed típusú támadódrónokat. Az útvonalat Ukrajna korábban is támadta, tavaly augusztusban például a Port Olja 4 nevű teherhajót vették célba, amely a feltételezések szerint drónalkatrészeket és iráni lőszereket szállított.

Egy másik hajót, a Port Olja 3-at még 2024-ben azonosították, amikor rövid hatótávolságú iráni Fateh–360-as ballisztikus rakétákat szállított az orosz hadseregnek. Antony Blinken akkori amerikai külügyminiszter és Sean Savett, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője már akkor a konfliktus drámai eszkalációjára figyelmeztetett az iráni fegyverszállítások miatt, bár Teherán mindvégig tagadta, hogy katonai támogatást nyújtana Oroszországnak.

A hétvégi dróntámadások Ukrajna növekvő mélységi csapásmérő képességét bizonyítják, egyúttal rávilágítanak arra, hogy Észak-Koreához hasonlóan Irán is kulcsszerepet játszik az orosz hadigépezet kiszolgálásában. A csapások időzítése politikai szempontból is tudatos, hiszen Zelenszkij ezen a héten Washingtonba utazik, hogy Donald Trump elnökkel tárgyaljon. Az ukrán vezető a találkozó előtt közölte, hogy az ukrán hírszerzés információi szerint Oroszország műholdas adatokkal is segítette Iránt a közel-keleti amerikai célpontok elleni támadásokban. Kijev ezzel azt az egyértelmű üzenetet küldi, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok érdekei közösek ebben a küzdelemben.