Vészjósló kijelentést tett a lengyel miniszterelnök: hónapokon belül támadhatnak az oroszok, Amerika nem fog segíteni

A Sword 26 fedőnevű hadgyakorlaton több mint 15 ezer NATO-katona vesz részt, akiknek több mint egyharmada amerikai. A műveletek az északi régiótól egészen a Fekete-tengerig terjednek, és a kiberműveletektől a páncélos hadműveletekig számos területet lefednek. Az amerikai haderő európai jelenléte tehát a terepen továbbra is folyamatos, miközben a politikai szintű kapcsolatok rohamosan romlanak.

A feszültség közvetlen kiváltó oka, hogy több európai ország, köztük Spanyolország is megtagadta légterének és támaszpontjainak használatát az Irán elleni amerikai-izraeli hadműveletekhez. Washington ugyanis ezekről a lépésekről előzetesen nem egyeztetett szövetségeseivel. Friedrich Merz német kancellár nyíltan bírálta a Trump-kormányzatot. Kijelentette, hogy Washington világos terv nélkül sodródott bele a konfliktusba.

Donald Trump válaszul bejelentette a németországi amerikai csapatok létszámának felülvizsgálatát. Sőt, amikor április elején arról kérdezték, fontolgatja-e a NATO elhagyását, így felelt: "Maga nem tenné a helyemben?"

Európai diplomaták szerint a helyzetet különösen az teszi kiszámíthatatlanná, hogy az európai amerikai katonai vezetés továbbra is az együttműködést és az elkötelezettséget hangsúlyozza. Ezzel szemben a Fehér Ház, a külügyminisztérium és a Pentagon politikai vezetése éppen az ellenkezőjét kommunikálja.

- jegyzi meg a cikk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kongatják a vészharangot a szakértők: Ukrajna tényleg csak a kezdet volt - ekkor támadhat rá Oroszország a NATO-ra

Amíg Oroszország Ukrajnában harcol, a NATO elleni hagyományos háború "gyakorlatilag kizárt" - utána viszont bármi megtörténhet.

Egy európai diplomata egyenesen "nihilistának" nevezte a Fehér Ház retorikáját. Elbridge Colby, a Pentagon harmadik embere egy belső feljegyzésben még Spanyolország NATO-ból való kizárásának lehetőségét is felvetette. Emellett a Falkland-szigetek feletti brit fennhatóság hallgatólagos amerikai elismerésének újragondolását is javasolta.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök a Financial Timesnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy Európa számára ma az a legfontosabb kérdés: az Egyesült Államok valóban olyan hűséges szövetséges-e, mint ahogy azt a NATO-szerződések sugallják.

Tusk hozzátette, hogy az orosz fenyegetés immár "hónapok, és nem évek" kérdése.

A legtöbb európai elemző szerint a közvetlen veszélyt elsősorban a szabotázsakciók, a dróntámadások és a felforgató tevékenységek jelentik. Ugyanakkor egy közvetlen orosz agressziót sem zárnak ki. Ez a forgatókönyv különösen akkor válhat reálissá, ha az ukrajnai harcok véget érnek, és Moszkva lehetőséget lát a NATO belső megosztottságának kihasználásában.

Az európai stratégiai autonómia megteremtése felé vezető út azonban rögös. Az iráni konfliktus miatt az Egyesült Államok jelenleg a saját készleteit tölti fel. Emiatt az Észtország és más szövetségesek által már kifizetett fegyverrendszerek, köztük a Javelin páncéltörő rakéták és a HIMARS rakétasorozatvetők szállítása is hónapokat vagy akár éveket csúszhat.

- áll az elemzésben.

A Rheinmetall ugyan évi egymillió tüzérségi lövedék fölé növelte a németországi termelést, amivel meghaladta az amerikai volument, ám a kontinens országai továbbra sem tudják összehangolni a katonai beszerzéseiket. Andrius Kubilius uniós védelmi biztos éppen ezért azt javasolta, hogy Ukrajna, Norvégia és az Egyesült Királyság is csatlakozzon egy közös európai védelmi ipari egyezményhez.

Az alapvető probléma azonban változatlan marad. Az Egyesült Államok nélkül Európa jelenleg nem képes összetett, csúcstechnológiát igénylő hadműveletek végrehajtására. Ez egyaránt igaz a mesterséges intelligenciával támogatott célravezetésre, a több fegyvernemet integráló összhaderőnemi műveletekre és a nagy hatótávolságú csapásmérésre is.

Eközben az európai vezetők egyelőre inkább a nyilvános konfrontáció elkerülésével vannak elfoglalva, ahelyett, hogy a valódi stratégiai kérdésekkel foglalkoznának.