Vlagyimir Putyin elképesztő fenyegetést tett közzé: brutális rakétacsapás érheti Ukrajna fővárosát a támadások után

Vlagyimir Putyin orosz elnök május 8-ára és 9-ére hirdetett tűzszünetet a győzelem napi ünnepségek miatt. Kijev ezzel szemben egy május 6-án kezdődő, határozatlan idejű fegyvernyugvásra szólított fel korábban. A gyakorlatban azonban egyik fél sem tartotta be a saját vállalását. Az orosz védelmi minisztérium péntek reggel 1365 ukrán tűzszünet-sértésről számolt be.

Ezek között 153 tüzérségi támadás és 887 dróncsapás volt. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere közölte, hogy a tűzszünet első két órájában mintegy húsz drónt lőttek le a főváros közelében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont arról írt a Telegramon, hogy az első néhány órában több mint 140 támadás érte az ukrán állásokat, és több mint 850 dróncsapást regisztráltak. Zelenszkij szerint orosz részről "még kísérletet sem tettek a tüzelés beszüntetésére".

Az orosz védelmi tárca "szimmetrikus válaszlépéssel" fenyegetőzött a tűzszünet megsértése miatt. Kilátásba helyezték, hogy tömeges rakétacsapást mérnek Kijev belvárosára, amennyiben Moszkvát támadás éri. A külföldi diplomatákat felszólították, hogy május 9. előtt hagyják el az ukrán fővárost. Dél-Oroszországban tizenhárom repülőtér függesztette fel a működését a dróntámadások miatt. Ipari létesítményeket is találat ért a permi, a jaroszlavli és a rosztovi régióban, valamint a csecsen fővárosban, Groznijban - írta meg a BBC.

A moszkvai Vörös téren tartott katonai parádén – csaknem két évtizede először – nem vonultattak fel nehézfegyverzetet. A fővárosban fokozott biztonsági készültséget rendeltek el az esetleges ukrán támadásoktól tartva. Biztonsági okokból korlátozták a mobilinternet-hozzáférést Moszkvában és Szentpéterváron. Az ünnepségen a külföldi vezetők közül csupán Fehéroroszország, Malajzia és Laosz államfői vettek részt. Ez éles kontrasztot mutat a korábbi évek nagyszabású nemzetközi részvételével.

António Costa, az Európai Tanács elnöke a Financial Timesnak adott interjújában úgy nyilatkozott, lehetőséget lát arra, hogy az EU tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal a háború lezárásáról. Hozzátette, hogy ehhez Zelenszkij támogatását is bírják. Costa hangsúlyozta, hogy Európa nem változtathatja meg a földrajzi elhelyezkedését. Oroszország a szomszédja marad, így párbeszédet kell folytatnia vele a kontinens biztonsági rendszeréről. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője válaszul közölte, hogy Moszkva nyitott a párbeszédre, de "ilyen kapcsolatfelvételt nem fog kezdeményezni". Marco Rubio amerikai külügyminiszter olaszországi látogatása során megerősítette, hogy Washington továbbra is kész közvetíteni. Ugyanakkor jelezte, hogy nem kívánnak időt vesztegetni, ha nem mutatkozik előrelépés.

Eközben az ukrán katasztrófavédelem hatalmas erdőtűzzel küzd a csernobili tiltott övezetben. Az erős szél, a száraz időjárás és a konfliktus során telepített aknák egyaránt nehezítik az oltást. A lángok már mintegy 11 négyzetkilométerre terjedtek ki. A hatóságok közlése szerint a tűz közelében mért sugárzási szint egyelőre a normális tartományon belül maradt.