Felfoghatatlan milliárdokat égetnek el feleslegesen: lerántották a leplet a döntéshozók hibás energiastratégiájáról

Az európai visszafogottságnak több oka is van. Egyrészt a jelenlegi energiaválság hatásai egyelőre meg sem közelítik a 2022-es szintet. Ekkor Oroszország az Ukrajna elleni inváziót követően drasztikusan csökkentette Európa gázellátását. A földgázárak ma jóval az akkori csúcsok alatt maradnak, és üzemanyaghiány sem fenyeget. Másrészt a megélhetési költségek és az energiaárak kérdése rendkívül érzékeny politikai tereppé vált a kontinensen. Elegendő csak a 2018-as francia sárgamellényes mozgalomra gondolni, amelyet éppen a gázolajra tervezett adóemelés robbantott ki - jelentette a Reuters..

A párizsi Jacques Delors Energiaközpont adatai szerint az európai kormányok által bevezetett több mint 180 szakpolitikai intézkedés közül tíznél is kevesebb irányul a tényleges energiafogyasztás csökkentésére. Ráadásul ezek nagyrészt önkéntes jellegűek. Az Európai Bizottság múlt héten közzétett ajánlásaiból végül kimaradtak az olyan javaslatok, mint például az autómentes napok szervezése vagy a távmunka ösztönzése. Ezek az intézkedések egy korábbi, a Reuters által is megismert tervezetben még szerepeltek.

Az európai kormányok eddig összesen mintegy 14 milliárd eurót fordítottak a válságkezelő intézkedésekre. Ez ugyan töredéke a 2022-es, nagyjából 500 milliárd eurós csomagnak, de így is komolyan megterheli az amúgy is feszített államháztartásokat. A hangsúly ráadásul a rászoruló háztartások célzott támogatása helyett az olyan általános hatású eszközökön van, mint a Németországban, Spanyolországban és Lengyelországban bevezetett üzemanyagadó-csökkentések. Egyes szakértők szerint ez nemcsak túlzottan drága megoldás, hanem az energiaátállás lendületét is megtöri. Ezek az intézkedések ugyanis csökkentik az elektromos autók és a korszerű fűtési rendszerek viszonylagos költségelőnyét a fosszilis alapú megoldásokkal szemben.

Több elemző is amellett érvel, hogy az energiatakarékossági intézkedések bevezetése most is indokolt lenne, mivel ezek letörnék az árakat, és megkönnyítenék a gáztárolók nyári feltöltését. Michael Bloss német zöldpárti európai parlamenti képviselő arra figyelmeztetett, hogy kínálati szűkösség idején a kereslet visszafogása az egyetlen hatékony módszer az árak csökkentésére. Ezzel szemben a jelenlegi kormányzati intézkedések többsége éppen hogy élénkíti a fogyasztást. A döntéshozók viszont attól tartanak, hogy a megszorító jellegű lépések pánikot kelthetnek a lakosság körében. Miłosz Motyka lengyel energiaügyi miniszter szerint a korlátozások felhalmozási hullámot indíthatnak el, ami tovább rontaná az ellátásbiztonságot. A lengyel kormány ezért egyelőre az "óvatos ajánlások" stratégiáját követi.

Az európai lakosság ugyanakkor nem zárkózik el az energiatakarékosságtól, feltéve, hogy azt önkéntes alapon teheti meg. Írországban egy 2022-es kampány nyomán 12 százalékkal csökkent a háztartások áramfogyasztása. Németországban pedig a lakosság 90 százaléka tudatosan spórolt a fűtéssel az orosz inváziót követő télen. Toby Harris, a brit Nemzeti Felkészültségi Bizottság elnöke szerint a kihívás sokkal inkább kommunikációs jellegű. A társadalomnak ugyanis meg kell értenie a helyzet súlyosságát ahhoz, hogy hajlandó legyen elfogadni a takarékosságra felszólító üzeneteket.